Vállalkozások

Április 20-a, a húsvéti ünnepek miatt április 22-e atermékdíj-fizetésre kötelezett, csekély mennyiségű kibocsátók fogalma alá tartozó vállalkozások bejelentkezésének határideje

2014. április 1-jén módosult a környezetvédelmi termékdíj törvény. „A csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett” fogalmát felváltotta „a csekély mennyiségű kibocsátó”. Azoknak a cégeknek, akik ebbe a kategóriába tartoznak,április 20-áig kell bejelentkezniük az adóhatóságnál.
tovább

Siklós Márta - Dr. Menczel-Kiss Gellért: Láncértékesítés vagy nem, adómentes vagy nem

Termékértékesítések során gyakran kérdésként merül fel, honnan lehet felismerni, hogy láncértékesítés történik-e, mik azok a körülmények, melyek alapján megállapíthatjuk, hogy az adott ügylet több szereplős, és ezáltal több értékesítésre is sor kerül. Ennek a kérdésnek az eldöntése sokszor a résztvevő adóalanyok számára is igen bonyolult, nem beszélve a független szereplőkről, legyenek akár adórevizorok, könyvvizsgálók vagy könyvelők.

tovább

Dr. Menczel-Kiss Gellért: Bírságra számíthatnak azok, akik nem teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket KSH felé

Bizonyos adózói kör számára kötelező a KSH számára adatot szolgáltatni, melyet az adókhoz hasonlóan határidőre, pontos adatokkal kell teljesíteni. Ennek elmaradását vagy hibáját 200 ezer és 2 millió forint között szankcionálhatja a hivatal.
tovább

Hajdu Bernadett: Ismerkedjen meg a cafetéria-rendszer egy új elemével: a célzott szolgáltatásokkal

A korábban megismert és mára méltán népszerű béren kívüli juttatási formák mellett – mint például az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya vagy a kultúrautalvány – érdemes a figyelmet felhívni egy újabb és talán kevésbé ismert lehetőségre,  a célzott szolgáltatások rendszerére.
tovább

Tóth Csilla: Adótartozás esetén kötelező lesz a könyvvizsgálat

Bár a köztudatban az a hír maradt meg elsősorban, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség határértékének 300 millió Ft-ra történő felemelésével szűkül a könyvvizsgálatra kötelezettek köre, azonban a Számviteli törvény 2013. november 30-tól hatályos változása következtében ezt a fajta mentességet nem alkalmazhatja minden társaság. Sőt, a jövőben olyanokra is kiterjedhet a könyvvizsgálati kötelezettség, akikre korábban nem vonatkozott.

tovább

Közeleg transzferár-dokumentációs kötelezettség teljesítésének határideje – idén már csak az éves szinten nettó 50 millió forintot meghaladó ügyletekről kell nyilvántartást készíteni

Számos céget érint a közelgő transzferár-dokumentációs határidő. A szokásos piaci árak nyilvántartásának
elkészítési határideje ugyanis megegyezik a társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával. „A 2013-as évre vonatkozó transzferár-dokumentációs határidő tehát legkésőbb május 31-vel lejár. Azoknak a vállalkozásoknak azonban, amelyek hamarabb nyújtják be társasági adó bevallásukat, a transzferár-dokumentációt is előbb kell elkészíteniük.” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanács-adója.
tovább

Balázs Péter: Jellemző hibák magukban a transzferár nyilvántartásokban

Tapasztalataink szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítése számos gyakorlati nehézséget okoz, hiszen a szabályozás jelentős bizonytalanságot hagy az adózók számára. Mivel az elkövetett hibák vagy hiányosságok, a hiba súlyától függően akár 2 millió forintos mulasztási bírságot is jelenthetnek nyilvántartásonként, amely a későbbi eljárásokban többszöröződhet, jelen blog bejegyzésünkben a transzferár nyilvántartásokban elkövethető, jellemző hibákat mutatjuk be.
tovább

Balázs Péter – Kaizer Gabriella: Időutazás a transzferár nyilvántartások világában

A hazai transzferár dokumentációs kötelezettség Európa talán legszigorúbb, legnagyobb bírsággal fenyegető szabály rendszere. A bevezetés óta többször módosított dokumentációs szabályok pedig még bonyolultabbá teszik a megfelelést, a helyes dokumentáció elkészítését. Hiszen, az hogy a mai szabályok szerint egy az adott évben nettó 50 millió forintos összeghatár alatti ügyletet már nem kell dokumentálni, nem jelenti azt, hogy a korábbi évek hiányzó transzferár dokumentációjáért az adóhatóság ne szabhatna ki akár ügyletenként és évenként 2 millió forint mulasztási bírságot.
tovább

Balázs Péter: Transzferárazás során felmerülő általános nehézségek

A transzferárazás kapcsán számtalan nehézség merül fel, amelyről részletes listát ismertetünk az alábbiakban. Bevezetésként pedig szeretnénk rávilágítani arra, hogy hogyan védhető ki a hibák többsége.

tovább

dr. Kiss Helga: Bevezetés a transzferárazásba

Írásunkban a transzferárazásra vonatkozó általános szabályokat tekintjük át, olyan alapkérdésekre válaszolva, hogy mi is az a transzferárazás, hogyan alakult ki és miért van rá szükség, megnézzük mennyire szigorú a magyar szabályozás, mi a következménye a mulasztásnak, mi is az a transzferár nyilvántartás, kinek, mikor, miről és hogyan kell elkészítenie, illetve milyen felülvizsgálati kötelezettségek és egyszerűsítési lehetőségek vannak.

tovább

Jancsa-Pék Judit: Jól megválasztott ütemezéssel akár euró milliókban mérhető többlet-megtakarítást is el lehet érni

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételével megvalósult, 2009 előtt megkezdett beruházások többsége napjainkban válik nyereségessé, így időszerű a kedvezmény felhasználásának újratervezése a maximális érvényesítés érdekében. Az adókedvezmények felhasználásáig hátralévő években ugyanis a nagy összegű beruházásoknál még jelentős, jól megválasztott ütemezéssel akár euró milliókban mérhető többlet-megtakarítást is el lehet érni. A kedvezményezetteknek e mellett készülniük kell célzott adóellenőrzésekre is.

tovább

dr. Clamba Viktória - Kaizer Gabriella: Vigyázat, készül az adóhatóság!

2014. február 18-án az adóhatóság honlapján közzétette az idei év ellenőrzési irányairól szóló tájékoztatóját. Ebből nemcsak az ellenőrzések tervezett területeiről, prioritásairól, hanem a leginkább célkeresztbe vett ágazatokról, adónemekről is értesülhetünk.

tovább

Dr. Kiss Helga - dr. Clamba Viktória: Csak a kamat számít!

Mindennapos eset, hogy cégek egymás között kölcsönügyleteket kötnek. Cégcsoporton belül talán még gyakoribb a kölcsön, ami a kapcsolt vállalkozásokra előírt transzferár-dokumentációs kötelezettség miatt sokszor kérdés elé állítja az adózókat. Jogszabályi meghatározás hiányában felmerül ugyanis, hogy mit tekintünk ügyletértéknek: csak a kamatokat vagy esetleg a kölcsönadott tőkét is?
tovább

Jancsa-Pék Judit: Külföldiek, mint magyar áfa-alanyok, avagy mikor kell adószámot igényelni? 2. rész 

Megállapítottuk, hogy az Áfa tv. értelmében a teljesítési hely és az adófizetésre kötelezett személyének meghatározása alapján a külföldi vállalkozó Magyarországon köteles az áfa megfizetésére, így kötelező számára az áfa regisztráció. Mi a teendője?
tovább

Jancsa-Pék Judit: Külföldiek, mint magyar áfa-alanyok, avagy mikor kell adószámot igényelni? 1. rész 

Külföldi adóalanyokkal való gazdasági kapcsolatok vizsgálata esetén gyakran merül fel a kérdés, hogy egy ügylet során kinek, hogyan és milyen adószám alatt kell az áfát megfizetnie és bevallania?
tovább

Siklós Márta: Legalább 40 euró költségátalányt kell fizetniük a határidőn túl fizető vállalkozásoknak

A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, és ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó. 
tovább

E-útdíj: fegyver a NAV-nál – pajzs az adózónál

A teherforgalmat érintő elektronikus útdíj bevezetésével párhuzamosan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közvetlen törvényi felhatalmazást kapott, hogy az útdíjfizetéssel kapcsolatos adatokhoz hozzáférjen, és azokat átvegye. Ezek az adatok új távlatokat nyithatnak meg az adóellenőrzések területén, különösen érzékenyen érinthetik például az EU-n belüli árumozgások vizsgálatát. Ugyanakkor a rendszer adataival az adózók is könnyebben igazolhatják majd a megtett útvonalat és az áruk kiszállítását.
tovább

Dupla áfa fizetésére készülhetnek a vállalkozások jövőre

Az időszaki elszámolású ügyletek áfa kezelésére vonatkozó szabályok változása miatt a vállalkozások egy részének két elszámolási időszakban keletkezett – vagyis feltehetőleg kétszeres mennyiségű – áfát kell majd befizetniük 2014 nyarán. Ezért azoknak a vállalatoknak, akiknek éves forgalma nem haladja meg a 125 millió forintot, érdemes a pénzforgalmi elszámolási módot választaniuk, melyet még idén be kell jelenteniük. A többieknek a 2014-es szerződésekben kikötött speciális fizetési határidők jelenthetnek megoldást, illetve végső soron az adóhatóság felé méltányossági kérelem nyújtható be.
tovább

Ingatlannal rendelkező gazdasági társaságot venne? Vigyázzon, nehogy több illetéket fizessen jövőre!

A 2014-es adótörvény-javaslat jelentősen befolyásolhatja, hogy egy ingatlannal rendelkező cégben való tulajdonszerzés jár-e vagy sem illetékfizetési kötelezettséggel.
tovább

Hol a határ az adóoptimalizáció és a káros adóelkerülés között?

Hol a határ az üzleti és gazdasági szempontból helyes adóoptimalizáció és a káros adóelkerülés között, melynek megelőzésére az egyes nemzetek mellett a nemzetközi szervezetek (OECD, EU) is egyre határozottabban törekszenek. E kérdésnek a ciprusi események miatt is nagy aktualitása van, hiszen ez a napokban is sokat tárgyalt pénzpiaci hatások mellett gyökereit és következményeit tekintve is adózási kérdés. A ciprusi betétek megadóztatásának uniós szándéka mögött ugyanis az agresszív adócsökkentést támogató adórendszer elleni fellépés indoka sejthető. 
tovább

A gyorsan változó jogszabályi környezetben nő az adóbírságok kockázata

A NAV februárban hozta nyilvánosságra 2013-as ellenőrzési irányelveit, melyek meghatározzák azokat a tevékenységi köröket, melyeket kiemelten vizsgálni fognak. Érdemes készülniük például a cukor, édesség, szoftver, elektronikus termékek és egyéb háztartási cikkek nagykereskedelmével, vetőmag, dísznövény és műtrágya kiskereskedelemmel foglalkozó cégeknek. Várhatják az ellenőrzéseket a biztonsági szolgáltatók, nyomozók, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások. Jobb, ha számítanak ellenőrzésre a hús- és baromfikészítmények gyártói, a műanyag csomagolóeszköz és az építőanyag gyártók is.
tovább