tag:blogger.com,1999:blog-5206347942817306402024-03-06T00:19:45.205+01:00adózásról érthetőenadó, könyvelés, számvitel, bérszámfejtés, tanácsadás, magyar adórendszer, áfa, bevallás, ellenőrzésLeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.comBlogger43125tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-55116050647038045382014-05-14T14:15:00.000+02:002014-05-14T14:15:02.750+02:00Elköltözünk!A LeitnerLeitner az Adózásról érthetően blogját mától az <a href="http://adozasrolerthetoen.blog.hu/">adozasrolerthetoen.blog.hu</a>-ra helyezi át. A korábban feltöltött tartalmak egyelőre itt is elérhetőek maradnak, de az új cikkeinket már csak ott fogjuk posztolni. Máris szeretnénk figyelmükbe ajánlani mai összefoglalónkat: <a href="http://adozasrolerthetoen.blog.hu/2014/05/14/jancsa-pek_judit_tokejovedelmek_adozasa">Jancsa-Pék Judit: Tőkejövedelmek adózása</a><br />
<br />
Reméljük, hogy a költözés nem okoz nehézséget olvasóinknak, és könnyen megtalálnak minket a jövőben is. Hiszen új otthonunk népszerűbb a magyar blogolvasók körében, így tartalmaink még több embernek segíthetnek eligazodni az adózás útvesztőjében.<br />
<br />
Jó hír azonban, hogy a jövőben is megtalálhatóak maradunk a blogspoton is, mert hamarosan angolul Surprisingly simple - about taxes, németül pedig Verständlich über Steuern címmel indítunk blogokat.<br />
<br />
Megértésüket köszönjük, és reméljük, hogy találkozunk a <a href="http://adozasrolerthetoen.blog.hu/">adozasrolerthetoen.blog.hu</a>-n.<br />
<br />
Üdvözlettel:<br />
<br />
a szerkesztők<br />
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="DE"><o:p></o:p></span></b></div>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-63614047567538033302014-04-18T11:53:00.000+02:002014-04-22T12:20:32.737+02:00Április 20-a, a húsvéti ünnepek miatt április 22-e a termékdíjfizetésre kötelezett, csekély mennyiségű kibocsátók fogalma alá tartozó vállalkozások bejelentkezésének határideje<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0WsbBycMR6Ti2cftcXgHvv9Gy2dYTBAHJn1cR18OWsGe2spANWRQqlHeHrviJO_7DmhDoRElEtBvCIlbrsXMHIQCEhiL7NEwN9FveKtfjx9CL6-12rCW4F0lkvmpWVEnpzcCxIVG4Asuo/s1600/images+(1).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0WsbBycMR6Ti2cftcXgHvv9Gy2dYTBAHJn1cR18OWsGe2spANWRQqlHeHrviJO_7DmhDoRElEtBvCIlbrsXMHIQCEhiL7NEwN9FveKtfjx9CL6-12rCW4F0lkvmpWVEnpzcCxIVG4Asuo/s1600/images+(1).jpg" height="233" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
2014. április 1-jén módosult a környezetvédelmi termékdíj törvény. „A csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett” fogalmát felváltotta „a csekély mennyiségű kibocsátó”. Azoknak a cégeknek, akik ebbe a kategóriába tartoznak, április 20-áig kell bejelentkezniük az adóhatóságnál.<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
Az új fogalom - a csekély mennyiségű kibocsátó - sokkal szélesebb, mint a korábbi, hiszen eddig az évi 3 ezer kilogramm üveg, 300 kilogramm műanyag (bevásárló szatyor nélkül), 75 kilogramm bevásárló szatyor, 300 kilogramm többrétegű csomagolás, 500 kilogramm papír-, fa- illetve textil csomagolóanyag, 300 kg fém, továbbá 300 kilogramm egyéb csomagolószer tartozott ide. A módosítással a felsoroltak átkerültek a csekély mennyiségű kibocsátók körébe, s a csoport további termékekkel egészült ki, melyek a következők: évi 30 kilogramm akkumulátor, kategóriánként 5-40 kilogramm elektromos és elektronikai berendezés (összesen azonban legfeljebb 100 kg), 60 kg gumiabroncs, 100 kg reklámhordozó papír.<br />
<br />
Az éves termékdíjátalány akkumulátornál 2000, csomagolószernél 12.000, kőolajterméknél 4000, elektromos és elektronikai berendezéseknél 10.000, gumiabroncsnál 3000, reklámhordozó papírnál pedig 6000 forint.<br />
<br />
A csekély mennyiségű kibocsátóknak a jövőben január 31-éig kell bejelentkezniük az adóhatóságnál. Most azonban a módosítás április elsejei hatályba lépése miatt április 20-a a határidő, de mivel ez húsvét vasárnapra esik, ezért valójában április 22-e keddig kell ezt megtenni. A halasztott bejelentés hatása, hogy a termékdíjátalányra vonatkozó szabályok csak a második negyedévtől (április 1-től) forgalomba hozott illetve felhasznált termékek esetében alkalmazhatóak.<br />
<br />
Azoknak azonban nem kell újból regisztrálniuk, akiket az adóhatóság csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy felhasználó kötelezettként a korábbi szabályok szerint már nyilvántartásba vett – ezek automatikusan csekély mennyiségű kibocsátóknak minősülnek, méghozzá az egész adóév vonatkozásában. A következő években sem kell újra bejelentkezni, ha a termékdíjátalány fizetésének a feltételei nem változnak.<br />
<br />
Az átalányfizetők továbbra is évente egy adóbevallás benyújtására kötelezettek. Egyéb termékdíjas kötelezettségüket ugyanúgy kell teljesíteniük, mint az általános szabályok szerint kötelezetteknek.<br />
<div>
<br /></div>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-46913339862123681742014-04-16T09:11:00.000+02:002014-04-16T17:57:08.215+02:00Siklós Márta: Hogyan támogathatja a munkáltató munkavállalója lakáshoz jutását? - esettanulmányok<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjieW4bemzI8FFko37_qIHnJEdnmdTLc5IzU-a9Mh0s5qna3QN16J0AGE2BknOMGUnPkZmGDX3zPDvU_ZzhlrcZJYGJPsoQVLvn9Bz90tN212euKytG3GKo7uiPaab4OPZ-zQz9bSB3rdWp/s1600/clouds_light_dark1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjieW4bemzI8FFko37_qIHnJEdnmdTLc5IzU-a9Mh0s5qna3QN16J0AGE2BknOMGUnPkZmGDX3zPDvU_ZzhlrcZJYGJPsoQVLvn9Bz90tN212euKytG3GKo7uiPaab4OPZ-zQz9bSB3rdWp/s1600/clouds_light_dark1.jpg" height="113" width="200" /></a><b>Kriszta</b><br />
<b>Munkahelye/pozíciója:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>nagyvállalat beosztott alkalmazottja<br />
<b>Lakás mérete:<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span></b>90 nm, 3 szoba<br />
<b>Lakásértéke: </b>22 millió<br />
<b>Lakás helye: </b>Szeged<br />
<b>Tulajdoni hányad: </b>100%<br />
<b>Család mérete:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>1 felnőtt, 2 kiskorú gyerek<br />
<b>Hitel értéke:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>15 millió Ft forint hitel<br />
<b>Korábbi munkáltatói lakhatási támogatás összege, ideje: </b>igen, korábbi munkáltatótól 2 éve kapott 2 millió Ft vissza nem térítendő lakáscélú támogatást, melyet hitelintézet útján nyújtottak.<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
A lakás megfelel a méltányolható lakásigénynek, ezért Kriszta most még 3 millió Ft támogatásra jogosult. A folyósítás időpontjában kell figyelni az öt éves megfelelést, minden esetben a megelőző négy évre visszatekintve.<br />
<br />
<b><u>Pista</u></b><br />
<b>Munkahelye/pozíciója:<span style="white-space: pre;"> </span></b>vezető alkalmazott<br />
<b>Lakás mérete:</b> 113 nm, 3 db 12 nm alatti szoba, egy 28 nm nagyszoba, 35 nm amerikai konyhás nappali, 2 fürdőszoba, tároló<br />
<b>Lakás értéke:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>építési költség 30 millió<br />
<b>Lakás helye:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"><b> </b></span>Budapest II. kerület<br />
<b>Tulajdoni hányad:<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span></b>50% (a házastárs 50%-ban tulajdonos)<br />
<b>Család mérete:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"><b> </b></span>2 szülő, 2 kiskorú gyermek<br />
<b>Hitel értéke:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>18 millió Ft értékű svájci frank hitel (2008-ban vette fel, 20 évre), havi törlesztőrészlet több mint 100 ezer Ft, melyet közösen vettek fel feleségével, de Pista számlájáról vonja le a bank.<br />
<b>Korábbi munkáltatói lakhatási támogatás összege, ideje:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> még </span>nem kapott<br />
<br />
Pista jogosult adómentes lakáshitel-törlesztési támogatásra, mert lakásigénye méltányolható, hiszen 2 szobásnál nagyobb a lakásuk (2+3*0,5=3,5), de nem nagyobb 4 szobásnál, és az értékét már nem kell figyelembe venni. Az építési költség 30%-a 9 millió forint, és korábban nem kapott lakhatási támogatást sem aktuális, sem jelenlegi munkáltatójától. Pista tehát akár a maximális havi 83.333 Ft-os támogatásra is jogosult 5 éven át.<br />
<br />
<b><u>Piroska, Pista felesége</u></b><br />
<b>Munkahelye/pozíciója:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>beosztott alkalmazott<br />
<b>Lakás:<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span></b>Pistával közös a lakásuk<br />
<b>Tulajdoni hányad:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>50%<br />
<b>Család mérete:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>2 szülő, 2 kiskorú gyermek<br />
<b>Hitel értéke:<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> 1</span></b>8 millió Ft értékű svájci frank hitel (2008-ban vette fel, 20 évre), havi törlesztőrészlet több mint 100 ezer Ft, melyet közösen vettek fel férjével Pistával, akinek számlájáról vonja le a bank.<br />
<b>Korábbi munkáltatói lakhatási támogatás összege, ideje:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> még </span>nem kapott<br />
<br />
A fenti példa szerint a lakás megfelel a méltányolható lakásigénynek. Ezért függetlenül attól, hogy Pista már kap a saját munkavállalójától ilyen támogatást, Piroska is jogosult rá. Azaz Piroska is kaphat havi rendszerességű támogatást, vagy akár nagyobb egyösszegű támogatást is (maximum 5 évenként 5 millió Ft-ig), mellyel a hitel előtörlesztése is lehetővé válhat.<br />
<br />
<b><u>Laci</u></b><br />
Helyzete teljesen azonos Pistáéval, a különbség az, hogy<br />
<b>Munkahelye/pozíciója:<span style="white-space: pre;"> </span></b>saját tulajdonú vállalkozás vezető tisztségviselője, jelenleg nincs más alkalmazottnak ilyen hitele/igénye.<br />
<br />
Laci is jogosult támogatásra, de nagyon fontos, hogy a cég rögzítse a jogosultság feltételeit cafetéria-szabályzatban, amelyben végiggondolja azt, hogy mit tud vállalni abban az esetben, ha egy alkalmazott is igényelni szeretné. Érdemes olyan juttatást adni, amit a későbbiekben általánosan vállalni tud a cég. Kötheti valamihez pl. pozícióhoz vagy fizetés %-ához.<br />
<br />
<b><u>Kata</u></b><br />
<b>Munkahelye/pozíciója:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>beosztott alkalmazott<br />
<b>Lakás mérete:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>80 nm, 3 szoba<br />
<b>Lakásértéke:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>18 millió<br />
<b>Lakás helye:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Békéscsaba<br />
<b>Tulajdoni hányad: </b>100%<br />
<b>Család mérete:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"><b> </b></span>2 felnőtt: Kata és Kata 26 éves egyetemi hallgató lánya<br />
<b>Hitel értéke:<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> 10 </span></b>millió Ft forint hitel<br />
<b>Korábbi munkáltatói lakhatási támogatás összege, ideje:</b><span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> még </span>nem kapott<br />
<br />
Kata nem jogosult a támogatásra, mert vele élő lánya, már nem számít a méltányosság vizsgálatakor. Kata hiába él lányával, egyedül élőnek kell tekinteni, és így nem méltányolható a 4 szobás lakás. Ugyanakkor lánya sem jogosult támogatásra, mert nincs tulajdonrésze. Ha Kata férje vagy egyik nyugdíjas szülője is velük élne, vagy lánya még nem töltötte volna be a 25 évet, akkor jogosult lenne.<br />
<br />
Ha Kata lánya az egyetem után munkát vállal, csak akkor lesz jogosult a támogatásra, ha bármilyen kicsi arányban, de rendelkezik tulajdonrésszel. Ebben az esetben akár mindketten külön-külön is jogosulttá válnának a maximális támogatási értékre.<br />
<br />
<br />
<div>
<br /></div>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-57378738938864326802014-04-14T10:46:00.000+02:002014-04-14T10:56:27.440+02:00Siklós Márta - Dr. Menczel-Kiss Gellért: Láncértékesítés vagy nem, adómentes vagy nem<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik2K5Prevm1q-ukfaDL-_rJj6tQEp6O338MoWKNhPd6B3DRPTi05V5Qd2CtyM7pckvmZrt7hoOCW21voI08StowvoJKXENsXJa0fDKjT12FgFOA9eul3wB_5U7savw6-6_CIi0YaA5Ghal/s1600/daimler_teherauto_130313-1024x817.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik2K5Prevm1q-ukfaDL-_rJj6tQEp6O338MoWKNhPd6B3DRPTi05V5Qd2CtyM7pckvmZrt7hoOCW21voI08StowvoJKXENsXJa0fDKjT12FgFOA9eul3wB_5U7savw6-6_CIi0YaA5Ghal/s1600/daimler_teherauto_130313-1024x817.jpg" height="159" width="200" /></a>Termékértékesítések során gyakran kérdésként merül fel, honnan lehet felismerni, hogy láncértékesítés történik-e, mik azok a körülmények, melyek alapján megállapíthatjuk, hogy az adott ügylet több szereplős, és ezáltal több értékesítésre is sor kerül. Ennek a kérdésnek az eldöntése sokszor a résztvevő adóalanyok számára is igen bonyolult, nem beszélve a független szereplőkről, legyenek akár adórevizorok, könyvvizsgálók vagy könyvelők.<br />
<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
Az általános forgalmi adó rendszerében akkor beszélünk láncértékesítésről, amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként, vagy fuvarozzák el (áfatörvény 27. § (1)). A fogalomból is kitűnik, hogy a láncértékesítésben legalább három szereplő van, azonban árumozgás csak egyszer történik. Amennyiben a szállítás megszakad, láncról már nem beszélhetünk, legalábbis nem az első eladó és utolsó beszerző viszonylatában (több szereplő esetében nem zárható ki, hogy több láncot is megállapítsunk, azonban ez már nem a klasszikus láncértékesítés abban az értelemben, hogy az áru nem közvetlenül az első eladótól érkezik a végső beszerzőhöz).<br />
<br />
Az áfatörvény teljesítési helyre vonatkozó szabályai alapján a láncügyletet alkotó értékesítések közül kizárólag egy termékértékesítés esetében igaz az, hogy ott kell teljesítettnek tekinteni, ahol a termék a fuvarozás megkezdésekor van (áfatörvény 26. §). Ez a fuvarozással érintett értékesítés lehet adómentes Közösségen belüli termékértékesítés jogcímen (egyéb feltételek fennállása esetén) –, ha az értékesített terméket igazoltan külföldre, de a Közösség területére fuvarozzák. A sorban ezt megelőző termékértékesítés(ek) teljesítési helyének azt kell tekinteni, ahonnan a fuvarozás indul, míg az adómentes értékesítést követő eset(ek)ben a teljesítés helye az, ahol a fuvarozás befejeződik (áfatörvény 27. § (2)).<br />
<br />
Az adóalanyokkal szemben jogos elvárás, hogy felismerjék, ha láncügyletben vesznek részt, hiszen ez a számlázásra, valamint az áfaadminisztrációra és kötelezettségekre is hatással van. Ugyanakkor a gyakorlatban ez számos nehézséggel jár: a résztvevő felek kiléte sokszor ismeretlen, különösen az első értékesítő számára, aki mindössze egy adóalannyal áll kapcsolatban. A láncügyletben minimum három szereplő van, ugyanakkor előfordulhatnak egészen hosszú láncolatok is, melyek feltárása sok esetben szinte lehetetlen vállalkozás.<br />
<br />
A következőkben egy példán keresztül mutatjuk be, hogy az egyes feltételek módosítása hogyan befolyásolja az ügylet áfakezelését. Példánkban egy háromszereplős láncügyletben a magyar adóalany az értékesítő, és az árukat a német anyacége részére adja el oly módon, hogy a termékeket közvetlenül a német adóalany francia vevőihez szállítják.<br />
<br />
A kérdés, hogyan tud meggyőződni arról az értékesítő magyar adóalany, hogy helyesen jár el, amikor számláját akár áfával növelten, akár áfa nélkül állítja ki anyavállalata felé.<br />
<br />
A helytelen adókezelés sokba kerülhet az adóalanyoknak. Amennyiben egy adóvizsgálat folyamán bebizonyosodik, hogy a példánkban szereplő esetben a második értékesítés minősül adómentesnek, miközben a magyar adóalany az elsőt tekintette annak, és ebből kifolyólag adómentesen számlázott, a meg nem fizetett áfa összege teljes egészében adóhiánynak minősül, mely után adóbírságot és késedelmi pótlékot is fizetni kell.<br />
<br />
Annak eldöntéséhez, hogy a példában melyik értékesítés kezelhető adómentesként, azt kell megvizsgálni, hogy melyik értékesítés tekinthető a fuvarozáshoz kapcsolódónak. Hiszen ahogy feljebb kifejtettük, a fuvarozással érintett értékesítés lehet adómentes Közösségen belüli termékértékesítés jogcímen, ha a terméket igazoltan a Közösség másik államába fuvarozzák.<br />
<br />
Ehhez többek között az alábbi információk, dokumentumok szolgálhatnak segítségül:<br />
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>a felek közti szerződés,<br />
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>a német anyavállalat nyilatkozata,<br />
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>fuvarlevél,<br />
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>milyen adószámot használ a német adóalany,<br />
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>melyik fél rendeli meg a fuvart,<br />
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>a termékek rendeltetési helye.<br />
<br />
Taxatív törvényi felsorolás hiányában természetesen további dokumentumok is rendelkezésre állhatnak, melyek a kérdés eldöntését segítik.<br />
<br />
Amennyiben a fuvart a magyar eladó rendeli, ő köt szerződést, ő rendelkezik a fuvarozás felett, polgári jogi értelemben az ügy urának minősül, az ő értékesítését kell adómentesnek tekinteni. Ilyenkor azzal is tisztában kell lennie, hogy hova szállítja az árukat. Joggal gondolhatja az értékesítő, hogy láncügyletben vesz részt, amennyiben például látja, hogy a szállítási cím Franciaország, amely nem egyezik a német megrendelőjének a székhelyével vagy telephelyével.<br />
<br />
Abban az esetben azonban, ha a német anyavállalat intézi a fuvart, figyelemmel kell lenni a magyar áfatörvény által felállított vélelemre. A magyar áfatörvény főszabálya szerint a fuvarozást intéző köztes szereplő, vagyis a német anyavállalat a fuvarozást vevői minőségében végzi, így a neki történő értékesítést kell adómentesnek tekinteni. Lehetősége van azonban arra is, hogy bizonyítsa, a fuvarozás – és ezáltal az adómentes értékesítés – a saját eladásához kapcsolódik. A törvényi vélelem megdöntésére 2012-től már csak az adóalanynak van lehetősége. A magyar társaság adózási pozíciójának alátámasztása érdekében ezért célszerű nyilatkoztatni a német anyavállalatot, illetve az áru átadásakor a fuvarlevelet is el lehet kérni. A legideálisabb eset természetesen az, amikor a német fél nyilatkozik, hogy az árut továbbértékesítési célból szerzi be, illetve a fuvart is úgy intézi, hogy a magyar eladótól a végső francia vevőhöz kerüljön az áru és erről partnerét is tájékoztatja. Ahogyan jeleztük, a köztes fél két szerepben is eljár, hiszen ugyanannak a terméknek egyszerre vevője és eladója, anélkül, hogy az áruk fizikailag a birtokába kerülnének. Választása függvényében akár az első, akár a második értékesítés minősülhet a fuvarozáshoz kapcsolódó, vagyis adómentes termékértékesítésnek.<br />
<br />
A végső, francia beszerző általi fuvarozás esetén az adómentesség a második értékesítésre vonatkozik, hiszen ő csak vevői minőségben tud fuvarozni.<br />
<br />
Megjegyezzük, hogy a fuvarozást nem kell feltétlenül közvetlenül az adóalanyoknak saját fuvareszközzel végezniük, igénybe vehetnek fuvarozót is. Az adómentes értékesítés megállapítása során pedig annak van jelentősége, hogy melyik fél lesz az, aki a fuvart intézi (megrendeli, irányítja, utasítja, kapcsolatot tart a fuvarozóval stb.).<br />
<br />
Gyakorlati tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy az adómentes értékesítés megállapítása során sok esetben az sem elegendő, hogy melyik fél rendeli meg a fuvart. Adóhatósági vizsgálat keretében tapasztaltuk, hogy a sorban első magyar eladó adómentes termékértékesítését az adóhatóság arra hivatkozással vitatta, hogy bár a fuvart ő rendelte meg, a fuvarköltséget közvetlenül valamelyik másik szereplőnek számlázta tovább. Ebben a konkrét ügyben az adóhatóság szerint nem lehet az értékesítőre, mint a fuvar megrendelőjére és intézőjére tekinteni, mivel álláspontjuk szerint a fuvart más nevében, közvetítői szerepben rendelte meg, így valójában nem az ő értékesítéséhez kapcsolódik a fuvarozás és az adómentesség. Ezen adóhatósági érveléssel szemben természetesen megengedett az ellenbizonyítás, és az eset valamennyi körülményét alaposan mérlegelni kell annak érdekében, hogy kit kell a fuvar megrendelőjének tekinteni jogi és gazdasági értelemben egyaránt.<br />
<br />
A példánkban szereplő közbenső vevő (német anyavállalat) adószámhasználatának kiemelkedő jelentősége van. Az áfatörvényünk alapján a vélelem, vagyis a közbenső vevőként betöltött szerepének megdöntésére csak maga az adóalany jogosult. Amennyiben a fuvarozást ő intézi, az adószám megadásával (mely a saját döntése) az áfatörvény által felállított vélelmet megerősítheti vagy megdöntheti az adómentes értékesítés kapcsán, amely az ügylet áfakezelését döntően befolyásolja. Amennyiben az eladó részére magyar adószámot ad meg, miközben az áruka<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgP21Q7etRYd1oob2hAp_b-kcfk0Ra6zoZ1jp1QYHIuZvn26Ro4VVrjfM5SBfR_BXS9NN3e1kPlU_TDSHxY-g5va6Bt1yCTn8QgH2-0VSoQIJHTxxE_RKwYhzvHTCDQF25yB6p54_5bC6LF/s1600/daimler_teherauto_130313-1024x817.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgP21Q7etRYd1oob2hAp_b-kcfk0Ra6zoZ1jp1QYHIuZvn26Ro4VVrjfM5SBfR_BXS9NN3e1kPlU_TDSHxY-g5va6Bt1yCTn8QgH2-0VSoQIJHTxxE_RKwYhzvHTCDQF25yB6p54_5bC6LF/s1600/daimler_teherauto_130313-1024x817.jpg" height="255" width="320" /></a></div>
t Magyarországon kívüli rendeltetési helyre (a példánál maradva Franciaországba) fuvaroztatja, fel kell tudni ismerni, hogy nem lehet adómentesen közösségi értékesítést számlázni. Így a láncban a német vállalat Magyarországról teljesítendő értékesítése lesz az adómentes, amennyiben a termékeket valóban elfuvarozzák hazánkból.<br />
<br />
A magyar eladó akkor sem értékesíthet adómentesen, ha a német vevő a termékeket magyar adóalanynak értékesíti tovább magyarországi rendeltetési hellyel. Tekintve, hogy ebben az esetben mindkét termékértékesítés teljesítési helye Magyarország lesz az áfatörvény alapján, magyar áfát kell mindkét értékesítés során felszámítani, mely természetesen azt is jelenti, hogy a német társaságnak Magyarországon be kell jelentkeznie az áfa alá.<br />
<br />
Abban az esetben, amikor a német adóalany vevő a német adószámát adja meg, az áru igazoltan külföldre történő szállítása mellett lehetőség van adómentesen számlázni. Tekintve, hogy az értékesítést a magyar adóalany jelenti mind az áfabevallásában, mind az összesítő jelentésében, meg kell tudnia győződni arról, hogy a termékek Németországba kerültek (akár a német eladóhoz, akár közvetlenül annak német vevőihez). Amennyiben ugyanis bebizonyosodik, hogy az árukat nem Németországba fuvarozták, a magyar adóalany hibásan jár el, ha összesítő nyilatkozatában vevője német adószámát adja meg. Ennek ellenőrzéséhez segítségül szolgálhat a fuvarlevél vagy a vevői nyilatkozat, ahogy arra korábban már utaltunk. Amennyiben nem sikerül bizonyítani, hogy az áruk elhagyták Magyarországot, az ügyletre magyar áfát kell felszámítani, melyet a magyar eladónak kell az adóhatóság felé megfizetnie.<br />
<br />
Most nézzük meg azt az esetet, amikor a német anyavállalat francia adószámot ad meg. Amennyiben a fuvarozást a magyar értékesítő vagy a német társaság vevői minőségében végzi, a magyar fél Közösségen belüli adómentes termékértékesítést végez, míg a rendeltetés országában, vagyis Franciaországban a német adóalany Közösségen belüli beszerzést jelent (feltételezve, hogy a háromszögügyletre vonatkozó egyszerűsítő szabályok Franciaországban nem alkalmazhatók). Az ezt követő értékesítés Franciaországban adóköteles, így a német adóalany a vevője felé francia áfával növelten számláz.<br />
<div>
<br /></div>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-1210133952553898452014-04-11T09:00:00.002+02:002014-04-11T09:00:53.530+02:00Siklós Márta: Hogyan támogathatja a munkáltató munkavállalója lakáshoz jutását, lakáshitel-törlesztését?<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtQ4jKvZ5TN6LtFmI6z63jxb5p22FTva6qtMm65LIwpqYEKcyUYrSeJx9bAS5J_JizYDLJS2EIh7_q1o2Wm2PvxlWibuSOSY3lZLWO2z1DXhEwDC6GD4ALjmics4QJYBBXtSay6s6R9D53/s1600/lak%C3%A1shiteles.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtQ4jKvZ5TN6LtFmI6z63jxb5p22FTva6qtMm65LIwpqYEKcyUYrSeJx9bAS5J_JizYDLJS2EIh7_q1o2Wm2PvxlWibuSOSY3lZLWO2z1DXhEwDC6GD4ALjmics4QJYBBXtSay6s6R9D53/s1600/lak%C3%A1shiteles.jpg" /></a></div>
2014. április 3-án megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet, amelynek megjelenését követő naptól, azaz április 4-től lehet adni a maximum 5 millió forintos adó- és járulékmentes támogatást a dolgozók lakáshitel törlesztéséhez vagy lakásépítéséhez és -vásárlásához. Bejegyzésünkben ennek részleteit mutatjuk be.<br />
<br />
<a name='more'></a><b><br /></b>
<b>Hogyan támogathatják a cégek a munkavállalók lakáshoz jutását?</b><br />
<br />
A munkáltatóknak 2014. január elsejét megelőzően is volt már lehetőségük, hogy hozzájáruljanak munkavállalóik lakásvásárlásához vagy -építéséhez adómentes vissza nem térítendő támogatással hitelintézet vagy az államkincstár útján. Idén ez a lehetőség kibővült, hiszen 2014. január 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy a már meglévő, lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, illetve a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is adható legyen a munkáltatói adómentes támogatás. A jogszabályi lehetőséget azonban csak a frissen megjelent rendelet töltötte meg valódi tartalommal, így a támogatás valójában április 4-től adható – bár az NGM rendelet megteremti a 2014. január 1-jére való visszamenőleges alkalmazás lehetőségét, kérdéses, hogy a bankok fel lesznek-e készülve erre.<br />
<br />
<b>Mekkora lehet a hozzájárulás mértéke?</b><br />
<br />
A munkáltató ötévente maximum 5 millió forintot adhat adó- és járulékmentesen – a fizetésen kívül – a dolgozójának. Egy lakásra vonatkozóan, egymással párhuzamosan a családon belül akár több személy is részesülhet ilyen támogatásban, még akkor is, ha egy helyen dolgoznak. Az egy személyre jutó támogatás maximális mértéke azonban nem haladhatja meg a vételár vagy építési költség 30%-át. A támogatás adható egy összegben, vagy akár rendszeres (pl. havi) folyósítás útján is.<br />
<br />
<b>Bármilyen, bármekkora lakáshoz jutást támogathat a munkavállaló?</b><br />
<br />
Nem. Csak a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakások vásárlását és építését támogathatja, melyet a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet (12/2001. (I. 31.) határoz meg.<br />
<br />
<b>Mekkora a méltányolható lakásigény?</b><br />
<br />
A jelenleg hatályos szabályozás szerint az a lakás felel meg a méltányolható lakásigénynek, amelynek a szobaszáma nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott mértéket. Az adómentes juttatáshoz való jogosultság megállapításához (más esetektől eltérően) nem kell tehát figyelembe venni az ingatlan építési költségét vagy árát, hanem csak az együttköltöző családtagok és a szobák számát.<br />
<br />
A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, 16. életévet be nem töltött gyermek vagy nappali tagozaton tanuló 25. életévét még be nem töltött gyermek vagy 16. életévet betöltött legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy, valamint munkavállaló vagy házastársa szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű) számától függően a következő:<br />
<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.<br />
<br />
Minden további személy esetében fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.<br />
<br />
A 6-12 m2 közötti szoba fél lakószobának, a 12-30 m2 közötti szoba egy lakószobának, míg a 30 m2 feletti szoba két lakószobának minősül. Az amerikai konyhás nappalit (azaz nappali, étkező és konyha egy légtérben) akkor kell két szobának számítani, ha az a 60 m2-t meghaladja.<br />
<br />
Az együttlakó fiatal gyermektelen, vagy egy gyermekes házaspárok esetén a még születendő két- vagy további egy gyermeket is figyelembe lehet venni. A lakáshitel törlesztéshez nyújtott munkáltatói támogatás esetén erre akkor van lehetőség, ha a házaspár megelőlegező kölcsönt vett fel.<br />
<br />
<b>Milyen hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez járulhat hozzá a munkáltató?</b><br />
<br />
A vissza nem fizetendő munkáltatói támogatás lakáscélú (vásárlás, építés, felújítás) forint és deviza hitelekhez egyaránt adható függetlenül a szerződéskötés időpontjától. Az adómentes támogatás azonban csak lakáshitel-törlesztéshez adható, szabad felhasználású hitelek továbbra sem tartoznak a kedvezményezett körbe.<br />
<br />
Adható azonban az olyan hitel- vagy kölcsönszerződéshez, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, vagy az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámla-hitelszerződést is.<br />
<br />
<b>Új és használt lakás vásárlása/építése esetén is igénybe vehető?</b><br />
<br />
Igen, használt és új lakás vásárlása/építése esetén is adhat támogatást a munkáltató a régi szabályok szerint is.<br />
<br />
<b>Hogyan adhatja a támogatást a munkáltató?</b><br />
<br />
A támogatás csak akkor adómentes, ha azt vásárlás/építés esetén hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján adja a munkáltató. Korábban felvett hitel törlesztéséhez való hozzájárulás esetén is csak a hitelintézettől/hitelintézet útján felvett kölcsönhöz adható a támogatás.<br />
<br />
A hitelintézet útján történő támogatás azt jelenti, hogy készpénzt nem kaphat a munkavállaló, mert a munkáltató és a hitelintézet megállapodásában rögzített számlára kell utalni a támogatást. A munkáltatónak a támogatás összegét a bank felé kell befizetnie, és biztosítani kell, hogy a támogatás ne legyen más célra felhasználható, közvetlenül és kizárólag a munkavállaló hiteltörlesztését finanszírozhatja. Hiteltörlesztésre nyújtott támogatás fizethető a magánszemély folyószámlájára is, ám ebben az esetben a jogszerű felhasználást a hitel törlesztését igazoló okirattal kell bizonyítani.<br />
<br />
Az adómentességhez elengedhetetlen a hitelintézet vagy kincstár igazolása az adómentesség feltételeinek teljesüléséről. Ha az adómentes, vissza nem fizetendő támogatás feltételeit a munkáltató nem tudja igazolni, a folyósított támogatást bérként kell kezelni, és az adóterhet utólagosan, a büntetésekkel együtt kell megfizetni. Ezért a munkáltatónak körültekintően kell eljárni az egyes feltételek megvizsgálása és igazolása terén.<br />
<br />
<b>Hogyan vizsgálja a munkáltató a támogatásra való jogosultságot?</b><br />
<br />
A munkáltatónak vizsgálnia kell, hogy teljesülnek-e a támogatás adómentességének feltételei. Megteheti ezt utólag vagy a folyósítást megelőzően is. Lehetőség van arra is, hogy szerződéses megállapodás alapján helyette a bank vizsgálja meg és igazolja mindezt. Ha a munkáltató már korábban nyújtott ilyen támogatást, saját nyilvántartásában szereplő, illetve az előzetesen már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.<br />
<br />
Az adómentesség feltétele, hogy a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amelyre támogatást kap, vagy a tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerezze meg.<br />
<br />
A jogosultsági feltételeken (azaz a méltányolható lakásigényen) túl, vizsgálni kell a hasonló célból korábban nyújtott támogatások összegét (akár a jelenlegi, akár más korábbi munkáltató nyújtotta azt), valamint a támogatások és a vételár vagy építési költség arányát is.<br />
<br />
<b>Milyen dokumentumokat kell beszerezni? Milyen határidőket kell betartani?</b><br />
<br />
A munkavállaló lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak, illetve a banknak átadni a következő okiratokat, bizonylatokat:<br />
<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződést és a tulajdoni lapot,<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év<br />
március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okiratot;<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén az építési engedélyt, a támogatás folyósítását megelőző<br />
hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli<br />
hozzátartozója nevére kiállított számlákat;<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>a munkavállaló által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú<br />
felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló<br />
hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hitel-törlesztést igazoló<br />
okiratot, számla-kivonatot.<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>a lakás szobaszámát az egyes szobák alapterületének nagyságát is tartalmazó nyilatkozatot,<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>az együttköltöző vagy együtt lakó családtagok lakcímkártyáinak másolatát, vagy a családtag korábbi, a<br />
méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét<br />
igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolást<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény<br />
meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermek(ek) igazolásához, a megelőlegező kölcsönt<br />
nyújtó hitelintézet által kiállított okiratot<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>ha a méltányolható lakásigény megállapítása korábban megtörtént, akkor a korábbi vizsgálatról készült<br />
okirat másolatát.<br />
<br />
A munkáltató saját döntése alapján, a munkavállaló lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadott okiratokat, bizonylatokat is elfogadhatja, ha ez az adókötelezettségek teljesítését nem akadályozza.<br />
<br />
A támogatásokról a bank adatot szolgáltat az adóhatóság felé, melynek határideje a támogatás folyósításának évét követő év január 31-e.<br />
<br />
<b>Hogyan adható a támogatás?</b><br />
<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Célszerű a cafetéria-rendszerbe építeni ezt az adómentes béren kívüli juttatást is.<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Nem válthatja ki a bér egy részét. Nem szabad tehát csökkenteni a munkavállaló fizetését, és a nettó<br />
különbözetet ilyen jogcímen utalni.<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Érdemes szabályozni, hogy kik, milyen feltételekkel és milyen összeget igényelhetnek. Nem kötelező<br />
mindenkinek adni, de a jogosultságot célszerű objektív kritériumok alapján meghatározni.<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Különösen abban az esetben kell vigyázni, ha a cégtulajdonos egyben munkavállaló is, s csak számára<br />
válik elérhetővé ez a kedvezmény. Ebben az esetben egy későbbi ellenőrzés során felmerülhet a<br />
munkabérré, vagy osztalékká történő átminősítés és ehhez kapcsolódó pótlólagos adó- és<br />
járulékfizetési kötelezettség is, ezt lehet elkerülni a szabályozással.<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Nem szabad jutalom gyanánt sem fizetni, mivel ebben az esetben is átminősíthetik bérjövedelemmé<br />
(azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemmé), amely adó és járulékterhekkel és büntetéssel<br />
is járhat.<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Csak a többi juttatáson túl szabad biztosítani ezt a lehetőséget.<br />
<br />
<b>Mit kell tennie a munkavállalónak, ha szeretné, hogy munkáltatója támogassa lakáshitel-törlesztését?</b><br />
<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Ha van ilyen lehetőség, akkor igényelnie kell az illetékes kollégánál (cafetéria-rendszeren belül, esetleg<br />
azon túl).<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Előzetesen fel kell mérniük, hogy jogosult-e a munkavállaló.<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót, hogy az adómentesség igazolásához milyen<br />
nyilatkozatra van szüksége a banktól, és milyen egyéb dokumentumokra (pl. lakcímkártya-másolatok).<br />
•<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>A munkavállalónak bankjától be kell szereznie a szükséges nyilatkozatot, és át kell adnia a<br />
munkáltatójának a többi szükséges dokumentummal együtt.<br />
<div>
<br /></div>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-83120235826422331192014-04-10T18:08:00.001+02:002014-04-16T19:13:58.934+02:00Dr. Menczel-Kiss Gellért: Bírságra számíthatnak azok, akik nem teljesítik adatszolgáltatá-si kötelezettségüket KSH felé<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRpBLywdlSQjx46Busz7j4r6I1hsAvb_KT6ouRyD1aSv8EZcLXUbmqGAHIop49Q7mXNG4oQSxYUSKQCZyhvju5dqyTr74LVAqMAk-aAH7KEVoiBSBl6eGHkSiM_SxioZP8uZbV2RoiGR4_/s1600/statisztika.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRpBLywdlSQjx46Busz7j4r6I1hsAvb_KT6ouRyD1aSv8EZcLXUbmqGAHIop49Q7mXNG4oQSxYUSKQCZyhvju5dqyTr74LVAqMAk-aAH7KEVoiBSBl6eGHkSiM_SxioZP8uZbV2RoiGR4_/s1600/statisztika.jpg" /></a><br />
<br />
<br />
Bizonyos adózói kör számára kötelező a KSH számára adatot szolgáltatni, melyet az adókhoz hasonlóan határidőre, pontos adatokkal kell teljesíteni. Ennek elmaradását vagy hibáját 200 ezer és 2 millió forint között szankcionálhatja a hivatal.<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
A KSH célja a statisztikai adatok gyűjtése, melynek pontosságához üzleti, tudományos és nemzetgazdasági érdekek is fűződnek. Az széles körben használt Intrastat jelentések mellett számos egyéb adatszolgáltatási kötelezettség is terhelheti az adózókat, melyről a KSH összesítő kimutatást szokott készíteni a határidők megjelölésével.<br />
<br />
Annak érdekében, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettek érdekeltek legyenek feladatuk teljesítésében, a hivatal 2013. február óta rendelkezik bírságolási jogkörrel a mulasztások szankcionálására. Ugyanakkor, míg korábban a KSH a jelentések késedelme esetén akár többször is felszólítást küldött az adatszolgáltatás teljesítésére, az elmúlt időszakban egyre gyakrabban él bírságolási jogával. Mivel a KSH bírságok jogszabálynál fogva 200 ezer és 2 millió forint között mozognak, sokba kerülhetnek az elmulasztott vagy nem megfelelő adattartalommal benyújtott jelentések.<br />
<div>
<br /></div>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-49561760104605327252014-04-01T12:40:00.000+02:002014-04-03T13:08:01.054+02:00Hajdu Bernadett: Ismerkedjen meg a cafetéria-rendszer egy új elemével: a célzott szolgáltatásokkal<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQFFzrF9KnBJjc2CdDMAdN865Mg2I5nNMvCmQod2wkjH0kQLqaAXsMClIBHQN8R79KH96iyHGKH7eq9vBhYsjd00akhMu4BCUKzO3492l9_4AshSlQs1i_e_eX5_0G3_0OcuGShkMnnV1S/s1600/szures-300x224.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQFFzrF9KnBJjc2CdDMAdN865Mg2I5nNMvCmQod2wkjH0kQLqaAXsMClIBHQN8R79KH96iyHGKH7eq9vBhYsjd00akhMu4BCUKzO3492l9_4AshSlQs1i_e_eX5_0G3_0OcuGShkMnnV1S/s1600/szures-300x224.jpg" height="149" width="200" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
A korábban megismert és mára méltán népszerű béren kívüli juttatási formák mellett – mint például az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya vagy a kultúrautalvány – érdemes a figyelmet felhívni egy újabb és talán kevésbé ismert lehetőségre, a célzott szolgáltatások rendszerére.<br />
<a name='more'></a><br />
Cikkünkben ezt a viszonylag ismeretlen juttatást mutatjuk be, melynek hátterét az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öptv.) nyújtja, amelynek a célzott szolgáltatásokról szóló 12/A. §-a 2012. év végén került be a jogszabályba. A juttatás adóvonzatát pedig az Szja törvény 71.§-ának 2013. május 19-i módosítása határozza meg.<br />
<br />
A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói szerződése alapján úgy fizessen be pénztártag alkalmazottai számára támogatást, hogy azt nem a tagok egyéni számláján írják jóvá, hanem a kifejezetten erre a célra létrehozott, munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönített tartalékban.<br />
<br />
A befizetett összeget kizárólag a munkáltató által meghatározott szolgáltatásokra lehet igénybe venni, például orvosi szűrővizsgálatra, esetleg sporteszköz vásárlására vagy éppen valamilyen egészségmegőrző, betegségmegelőző programra.<br />
<br />
Fontos szem előtt tartani, hogy a célzott szolgáltatások esetén nincs kivételezés: azt minden pénztártag munkavállaló, valamint a pénztári alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell.<br />
<br />
A pénztárnak és a munkáltatónak a szerződésben kell meghatározniuk a célzott szolgáltatások<br />
<br />
<ul>
<li>körét;</li>
<li>a pénztár részére fizetendő összeget (ezt szétbontva a célzott szolgáltatásra, illetve a pénztár működésére felhasználható részre), valamint a rendelkezést a szerződés megszűnése után fennmaradó összeg felhasználásáról;</li>
<li>nyújtásának módját, rendjét, határidejét, elszámolásának rendjét;</li>
<li>eredményes nyújtásához szükséges együttműködés kereteit;</li>
<li>eredményessége értékelésének módját, rendjét.</li>
</ul>
<br />
A célzott szolgáltatások nyújtásakor a munkáltató kedvezményesen, azaz 35,7%-os összteherrel (1,19*0,16+1,19*0,14) adózik a juttatás után, amennyiben a befizetett összeg éves szinten nem haladja meg pénztártag alkalmazottakként a mindenkori minimálbér összegét, ami 2014-ben 101.500 Ft. Az ezt meghaladó rész egyes juttatásnak minősül, adóterhe értelemszerűen magasabb, összesen 51,17%.<br />
<br />
A célzott szolgáltatások előnye, hogy a béren kívüli juttatások 500.000 Ft-os keretösszegének számításánál az így nyújtott összeget figyelmen kívül kell hagyni.<br />
<br />
A célzott szolgáltatás mindezek alapján tehát olyan béren kívüli juttatási forma, amely után a munkáltató kedvező módon adózik, a munkavállaló oldalán pedig adómentes, hiszen a felhasználáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Egy jól kiválasztott szolgáltatás pedig mindemellett még növelheti is a munkavállalói elégedettséget.<br />
<div>
<br /></div>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-14008789695638225622014-03-27T10:38:00.002+01:002014-04-16T19:14:58.164+02:00Már csak 2 munkanapjuk van az érintett vállalkozásoknak kisadózó partnereikről szóló bevallásuk elkészítésére<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMLJAMhlI2StlfvRuKWiL-0lp7Tx0rBG9iQ2Z1MqnojQ7RE_B4Iyw-ybTx18zVQ-3Mp6JQQCbdMbzgzViNAJhPF6c8LFsfmxDrsDTcn1VFXMahUZUIcLLSuT2og9U-pdwVQXgQKADhs24n/s1600/SEO-for-Small-Businesses.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMLJAMhlI2StlfvRuKWiL-0lp7Tx0rBG9iQ2Z1MqnojQ7RE_B4Iyw-ybTx18zVQ-3Mp6JQQCbdMbzgzViNAJhPF6c8LFsfmxDrsDTcn1VFXMahUZUIcLLSuT2og9U-pdwVQXgQKADhs24n/s1600/SEO-for-Small-Businesses.gif" /></a><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Március 31-éig kell adatot szolgáltatniuk azoknak a cégeknek, akiknek a kisadózó partnerek felé teljesített kifizetéseik éves szinten meghaladták az 1 millió forintot.<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
A kisadózó vállalkozásokkal együttműködő nagyobb cégeknek tehát most az a feladatuk, hogy kiszámolják, hogy az ilyen költségeik partnerenként elérik-e az 1 millió forintot. Amennyiben igen, március 31-éig teljesíteniük kell bevallási kötelezettségüket.<br />
<br />
A kisadózó vállalkozás februári bevallása és a részükre kifizetést teljesítő vevők adatszolgáltatása tehát összefut, amelyből az adóhatóság rendszere az eltéréseket könnyen kiszűrheti.<br />
<br />
Az adatszolgáltatás mellett a bevallások további célja, hogy fényt derítsenek az esetleges bújtatott munkaviszonyra (pl. ha a kisadózónak csak egy partnere van). Évi 6 millió forintot meghaladó bevétel esetén pedig a kisadózó ki is kerülhet a speciális adózási körből, melyet a jogszabály 40%-os büntető adókulccsal is szankcionál.<br />
<br /><div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-1605878919635051782014-03-24T12:55:00.000+01:002014-05-09T14:05:21.128+02:00Közeleg transzferár-dokumentációs kötelezettség teljesítésének határideje – idén már csak az éves szinten nettó 50 millió forintot meghaladó ügyletekről kell nyilvántartást készíteni<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN6QuIDkaI_eh5HFxhTmNg_DXn5awrOdC9PDZJIaidyLl2q3DsVgwVt4KAeK-nUpzjglAHYk4fe6acDfCJEvtiKDngwf69QzcW2TSOLOknpcOm5js5ogxwiVhQbSYSrAw7HV6w715m34IL/s1600/Contemporaneous-Transfer-Pricing-Documentation.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN6QuIDkaI_eh5HFxhTmNg_DXn5awrOdC9PDZJIaidyLl2q3DsVgwVt4KAeK-nUpzjglAHYk4fe6acDfCJEvtiKDngwf69QzcW2TSOLOknpcOm5js5ogxwiVhQbSYSrAw7HV6w715m34IL/s1600/Contemporaneous-Transfer-Pricing-Documentation.jpg" height="153" width="200" /></a>Számos céget érint a közelgő transzferár-dokumentációs határidő. A szokásos piaci árak nyilvántartásának <br />
elkészítési határideje ugyanis megegyezik a társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával. „A 2013-as évre vonatkozó transzferár-dokumentációs határidő tehát legkésőbb május 31-vel lejár. Azoknak a vállalkozásoknak azonban, amelyek hamarabb nyújtják be társasági adó bevallásukat, a transzferár-dokumentációt is előbb kell elkészíteniük.” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanács-adója.<br />
<a name='more'></a><br />
A tanácsadó arra is felhívja a figyelmet, hogy a naptári éves adózók körében idén lehet először alkalmazni a tavaly júniusban (NGM 20/2013 (VI.18.)) bevezetett dokumentációs könnyítési szabályt. Nem kell ugyanis nyilvántartást készíteni az áfa nélkül számított 50 millió forint alatti cégcsoporton belüli tranzakciókról. Tavaly nyárig azonban a több éven át érvényben lévő szerződések esetén a szerződéskötés időpontjáig visszamenően az összes előző év teljesítésének összegét kumuláltan kellett figyelembe venni. Így elképzelhető volt, hogy egy adott évben ugyan nem lépte át az ügylet az 50 milliós értékhatárt, de a korábbi évek teljesítései miatt, mégis kellett nyilvántartást vezetni. Az új szabály szerint most adóévenként külön-külön kell vizsgálni, hogy adott évben elérte-e a nettó 50 milliót a tranzakciók összege, és azokat a tranzakciókat, amelyek éves szinten nem érik el ezt az értékhatárt, nem kell dokumentálni. Üröm az örömben, hogy éppen a könnyítés következtében a nagyobb ügyletek és az árak adatbázisok segítségével történő alátámasztásának ellenőrzésére fokozott figyelem fog jutni.<br />
<br />
Jelentősebb, szintén a könnyítés irányába ható tavaly nyáron érvénybe lépett módosítás még, hogy az ún. alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások kapcsán elfogadott haszonkulcs tartomány 3-7%-ról 3-10%-ra bővült. Ennek hatására a vállalkozások szélesebb körben készíthetnek egyszerűbb transzferár dokumentációt a csoporton belüli standardizált szolgáltatások kapcsán, mint amilyenek az IT szolgáltatások, az adminisztratív tevékenységek, a jogi, számviteli, fordítási és piackutatási területhez kapcsolódó szakmai szolgáltatások, az oktatási tevékenység és bizonyos szállítással, raktározással kapcsolatos logisztikai szolgáltatások.<br />
<br />
A transzferárak a kapcsolt felek (jogi vagy természetes személyek, melyek közös többségi tulajdonossal vagy egymásban többségi tulajdonnal rendelkeznek) között alkalmazott árak. A transzferárazás pedig az ilyen cégek adminisztrációs kötelezettsége, mely az ellenőrzött ügyletekben érvényesített árak piaci szintjének vizsgálatát jelenti (azaz annak tesztje, hogy hasonló körülmények között független gazdasági szereplők is ezt az árat alkalmaznák-e), másrészt ennek dokumentálását, a nyilvántartási kötelezettséget is takarja.<br />
<br />
„A szokásos piaci árak alkalmazásának kötelezettsége minden vállalkozásra nézve – kicsikre, nagyokra, nemzetköziekre, magyarokra – egyaránt kötelező, ha kapcsolt vállalkozásával üzletel, kereskedik, szolgáltatásokat, hitelt nyújt vagy kap, garanciát vállal stb.” – hívta fel a figyelmet a tanácsadó. Ugyanakkor nem kell mindenkinek nyilvántartást vezetnie: nem kell például a kisvállalkozásoknak, valamint tőzsdei ügylet vagy hatósági ár alkalmazása esetén. Továbbá a 2013. június 21-én hatályba lépett rendelkezés alapján nem kell dokumentációt készíteni azokról az ügyletekről, amelyek adott évben 50 millió Ft (áfa felszámítása nélküli szokásos piaci áron) alatt voltak.<br />
<br />
A dokumentáció-készítési kötelezettség az adózót ellenőrzött ügyletenként terheli, és kiterjed az írásba foglalás nélkül, szóban, ráutaló magatartással megkötött szerződésekre is. A több éven át tartó ügyletek esetében a nyilvántartásokat évente felül kell vizsgálni.<br />
<br />
A transzferárazás szabályainak betartására a hatóságok kiemelten figyelnek, hiszen a feleknek érdekében állhat az árak torzítása, a szokásos piaci ártól való eltérítése, amely miatt adóhiány keletkezhet az érintett államokban. Egy nemzetközi vállalatcsoport például megtehetné, hogy a belső kereskedelmében torzított árak alkalmazásával abban az államban növeli jövedelmeit, ahol alacsonyabb a társasági adó kulcsa. Ezzel a cégcsoport összes jövedelmét növelné, adókötelezettségét pedig csökkentené. Éppen ezért az adózási szabályok korlátokat állítanak a kapcsolt felek közötti ügyletek árainak torzítása elé. Ilyenkor annak a cégnek, akinek a piaci ártól való eltérés csökkentette az adóalapját, meg kell növelnie azt (mintha piaci árakon kereskedett volna). Bizonyos esetben és meghatározott feltételekkel a másik cég, ahol a torz árak miatt az adóalap magasabb, annak csökkentése is lehetséges lehet.<br />
<br />
Érthető tehát a visszaélések csökkentésére vonatkozó törekvés, ugyanakkor Jancsa-Pék Judit a magyar szabályozás szigorúságával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy hazánk a transzferárazás terén igencsak „úttörő”. 2003 szeptemberében a régióban elsőként vezettük be a transzferárakra vonatkozó előírásokat, nálunk a legrészletesebb az adminisztrációs kötelezettség és a legszigorúbbak a bírságok is. Ráadásul a szabályozás a belföldi ügyletekre is kiterjed, ami nemzetközi viszonylatban ritka, mert más országokban jellemzően csak a határon átnyúló ügyleteket kell dokumentálni. A transzferár-meghatározás és a dokumentációs kötelezettség hosszú évek óta töretlenül az adóhatósági vizsgálatok kiemelt célpontja, és sok cég számára meglepő a büntetés mértéke is. Dokumentációs hiányosság esetén például 2 millió Ft a mulasztási bírság dokumentációnként és évente kivethető maximális mértéke, melyet a hatóság ismételt hiányosság esetén akár dupláz-hat, illetve négyszerezhet is.<br />
<br />
Hibák pedig szép számmal akadnak: sok esetben nem elég részletes az elkészült nyilvántartás, hiányoznak a megfelelő alátámasztó adatok, vagy éppen olyan adatbázist használnak, ahol az adatok nem visszakereshetők. Máskor elmarad a nyilvántartás aktualizálása, a cégcsoport-szintű nyilvántartás „honosítása”. Sok hiba adódik az értékhatárok kiszámítása során is: pl. a már említett 50 millió Ft-os, vagy az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásoknál érvényes 150 millió Ft-os ügyletérték meghatározásakor, illetve az utóbbinál érvényes arányszámok kiszámításakor. A számítási hibák kiterjednek az alap ügyletértékek meghatározására és az összevonással kapcsolatos tévedésekre egyaránt.<br />
<br />
A cégeknek szerencsére módjukban áll egyszerűsíteni az adminisztrációjukat az úgy nevezett hatósági ár-megállapítással: az APA-eljárással. A cég egy jövőbeli ügyletére elkészített transzferár elemzését és nyilván-tartását az adóhatóság jóváhagyja, és 3-5 évre rögzíti. Ezt egyszer további 3 évre meg lehet hosszabbítani. Ez alatt az idő alatt nem kell évente dokumentációt készíteni, és az ármegállapítással kapcsolatos bizonytalanságok is elkerülhetőek.<br />
<br />
További cikkek a témában:<br />
<br />
<a href="http://adozasrolerthetoen.blogspot.hu/2014/03/dr-kiss-helga-bevezetes.html#more" target="_blank">dr. Kiss Helga: Bevezetés a transzferárazásba</a><br />
<a href="http://adozasrolerthetoen.blogspot.hu/2014/03/balazs-peter-transzferarazas-soran_20.html#more" target="_blank">Balázs Péter: Transzferárazás során felmerülő általános nehézségek</a><br />
<a href="http://adozasrolerthetoen.blogspot.hu/2014/03/balazs-peter-jellemzo-hibak-magukban.html" target="_blank">Balázs Péter: Jellemző hibák magukban a transzferár nyilvántartásokban</a><br />
<a href="http://adozasrolerthetoen.blogspot.hu/2014/03/balazs-peter-kaizer-gabriella-idoutazas.html#more" target="_blank">Balázs Péter – Kaizer Gabriella: Időutazás a transzferár nyilvántartások világában</a><br />
<a href="http://adozasrolerthetoen.blogspot.hu/2014/02/kiss-helga-clamba-viktoria-csak-kamat.html#more" target="_blank">Dr. Kiss Helga – dr. Clamba Viktória: Csak a kamat számít!</a><br />
<br /><div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-75613992771928555812014-03-21T08:00:00.000+01:002014-03-21T08:00:08.001+01:00Balázs Péter – Kaizer Gabriella: Időutazás a transzferár nyilvántartások világában<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjC2MpnHO6o2d2Wfg6k1Vo3tto5EK7N8sg4VWb8Iv2XhZexJeyQI54SxXqiiVIT-g_b6Km4t0Mla8x6WCBHTs_Tee4fa-HqORmLi2OHmEKjA8nwr9mwqG02htXXXS0hwr2ygu-cmp3jKipp/s1600/Changes+Coming.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjC2MpnHO6o2d2Wfg6k1Vo3tto5EK7N8sg4VWb8Iv2XhZexJeyQI54SxXqiiVIT-g_b6Km4t0Mla8x6WCBHTs_Tee4fa-HqORmLi2OHmEKjA8nwr9mwqG02htXXXS0hwr2ygu-cmp3jKipp/s1600/Changes+Coming.jpg" height="165" width="200" /></a>A hazai transzferár dokumentációs kötelezettség Európa talán legszigorúbb, legnagyobb bírsággal fenyegető szabály rendszere. A bevezetés óta többször módosított dokumentációs szabályok pedig még bonyolultabbá teszik a megfelelést, a helyes dokumentáció elkészítését. Hiszen, az hogy a mai szabályok szerint egy az adott évben nettó 50 millió forintos összeghatár alatti ügyletet már nem kell dokumentálni, nem jelenti azt, hogy a korábbi évek hiányzó transzferár dokumentációjáért az adóhatóság ne szabhatna ki akár ügyletenként és évenként 2 millió forint mulasztási bírságot. <br />
<br />
Nézzünk hát egy gyakorlati példát, erre az összetett és sokat változó szabály rendszerre.<br />
<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
Bizony, pl egy 2008-ban kötött szerződést, melyben az ügyletérték évi nettó 20 millió forint és a mai napig érvényben van, a következő típusú transzferár dokumentációval kell lefedni (feltételezzük, hogy a vállalkozás naptári éves adózó):<br />
<br />
<ul>
<li>2008-ban teljes transzferár dokumentációt kell készíteni (határozatlan időbeli hatályú szerződés esetében nettó 50 millió forint alatt sem lehet egyszerűsített nyilvántartást készíteni);</li>
<li>2009-ben egyszerűsített dokumentációt (a kumulált ügyletérték nettó 50 millió forint alatti);</li>
<li>2011-2012 között teljes transzferár dokumentációt (a kumulált ügyletérték nettó 50 millió forint feletti);</li>
<li>2013-tól már nem kell transzferár dokumentációt készíteni (adóévi ügyletérték nettó 50 millió forint alatti), habár egy írásos feljegyzés készítése javasolt a nyilvántartás készítési kötelezettség hiányáról, indokolással.</li>
</ul>
Ráadásul a transzferár nyilvántartás 2008-ban még csak magyar nyelven fogadható el, idegen nyelvű dokumentáció először 2009-ben készíthető. Az ún. EU Master File koncepció, azaz a közös dokumentációkészítés lehetősége pedig 2010-től adott a magyar szabályozás szerint, melynek választását a társasági adóbevallásban jelölni kell.<br />
<br />
A dokumentáció készítés szabályainak változását a mellékelt ábra mutatja be.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiggUY5UZEP5Pl2eAWiv0AjNAubtkMDMZkEskJf_yRdrI2oz4T4YocJrUsRmtldcq5RElw1Um-rWsJiw811h11c9vF_XWgph96tyDWJitYhSMvSHkwI4_SrkLn9xytYEpMRkoWnUlaQjvn1/s1600/id%C5%91%C3%A1llapotok2.jpg" height="427" width="640" /></div>
<br />
<span lang="DE-AT"></span><br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
</div>
<span lang="DE-AT">
<br />
<o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
</div>
<br />
<span style="mso-ignore: vglayout;"><br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
</div>
</span> </o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
</div>
<br />
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
</div>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-30614164459089528772014-03-20T13:11:00.000+01:002014-03-20T13:49:04.939+01:00Balázs Péter: Jellemző hibák magukban a transzferár nyilvántartásokban<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyfGXEYeTvbQwMNygvw4iyeNheetb6Mh1nqzBBXRbCK5l9CflDjfvvmD4PuQlEl1hJ56oyr-FtBLum7yzu6LvUZ67TCLleER32ZXOV-TgrCnbzXE5zrC3Z3IlOMmXSpnA8F0Zje3e3EkAE/s1600/Dokumentation.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyfGXEYeTvbQwMNygvw4iyeNheetb6Mh1nqzBBXRbCK5l9CflDjfvvmD4PuQlEl1hJ56oyr-FtBLum7yzu6LvUZ67TCLleER32ZXOV-TgrCnbzXE5zrC3Z3IlOMmXSpnA8F0Zje3e3EkAE/s1600/Dokumentation.jpg" height="166" width="200" /></a>Tapasztalataink szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítése számos gyakorlati nehézséget okoz, hiszen a szabályozás jelentős bizonytalanságot hagy az adózók számára. Mivel az elkövetett hibák vagy hiányosságok, a hiba súlyától függően akár 2 millió forintos mulasztási bírságot is jelenthetnek nyilvántartásonként, amely a későbbi eljárásokban többszöröződhet, jelen blog bejegyzésünkben a transzferár nyilvántartásokban elkövethető, jellemző hibákat mutatjuk be.<br />
<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
A nyilvántartási kötelezettséget szabályozó rendelet szövege ugyan teljes körűen felsorolja a transzferár dokumentációk kötelező tartalmi elemeit, abban azonban nem ad iránymutatást, hogy az egyes pontok vonatkozásában mit is kell konkrétan leírni és milyen terjedelemben. Nincs olyan hivatalosan közzétett minta, amelyet alapul lehetne venni a munka során. Ilyen mintát közzétenni nem is igazán lehetne, mivel az ügylet típusától, komplexitásától és volumenétől függ elsősorban az elvárt tartalom, amely nagyon szerteágazó lehet.<br />
<br />
Az alábbiakban a saját tapasztalataink alapján összeállított listát olvashatják a legjellemzőbb hibákról, nyilvántartási hiányosságokról:<br />
<br />
<ul>
<li>Hiányzik a módszer, az összevonás indokolása, vagy a funkcióanalízis</li>
<li>Hiányzik a felhasznált összehasonlító adatok forrásának igazolása, hiányos a kiválasztás menete</li>
<li>Kutatás elvégzése olyan adatbázisban, ami utólag nem kereshető vissza, nem ellenőrizhető le részletesen; a kutatás lépéseinek nincs részletes dokumentálása; a kizárások és szűkítések nincsenek megfelelően indokolva</li>
<li>Iparágelemzésben nem az ügylethez kapcsolódó piac, hanem a társaság főtevékenysége szerinti piac kerül bemutatásra (pl.: kölcsön ügylet - kereskedelmi tevékenység)</li>
<li>Hiányos a szokásos piaci árat befolyásoló tényezők meghatározása</li>
<li>Hiányzik a nyilvántartás készítésének / módosításának időpontja vagy késedelmes az elkészítése</li>
<li>Elmarad a nyilvántartás évenkénti aktualizálása / frissítése / felülvizsgálata</li>
<li>Cégcsoport-szintű nyilvántartás „honosítása” (EU Masterfile koncepció alkalmazása) - általában tartalmilag nem felel meg teljes mértékben a magyar jogszabályi feltételeknek</li>
<li>Egyszerűsített nyilvántartás készítésénél az 50 millió Ft ügyletérték helytelen meghatározása (kumulált érték helyett adóévenkénti meghatározás, amely csak 2013-tól alkalmazható)</li>
</ul>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-20917808883383838192014-03-20T13:00:00.000+01:002014-03-20T13:32:52.876+01:00Balázs Péter: Transzferárazás során felmerülő általános nehézségek<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzo0oAp64E8HbHgJMg7EUqxHaTb0QtLFI7bjCihdJ1jyTZYKATc9SwEE3u71kZ0_qb1v2VMrZEBM2UVGFDDICYZzWZKuK-iu_1OdlAdyefqcqWx3tz5DBFzXErDfXaJFkGRpCKlZRZ7vLz/s1600/tp8.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzo0oAp64E8HbHgJMg7EUqxHaTb0QtLFI7bjCihdJ1jyTZYKATc9SwEE3u71kZ0_qb1v2VMrZEBM2UVGFDDICYZzWZKuK-iu_1OdlAdyefqcqWx3tz5DBFzXErDfXaJFkGRpCKlZRZ7vLz/s1600/tp8.jpg" height="200" width="195" /></a>A transzferárazás kapcsán számtalan nehézség merül fel, amelyről részletes listát ismertetünk az alábbiakban. Bevezetésként pedig szeretnénk rávilágítani arra, hogy hogyan védhető ki a hibák többsége.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
Elsősorban, ismernünk kell a cégcsoportunk tagjait abból a célból, hogy egyáltalán felismerjük, hogy mely társaságokkal bonyolított ügyleteink esnek transzferár szabályozás alá; ez nagyobb cégcsoport esetében nem is könnyű feladat. Fontos az is hogy tisztában legyünk a dokumentációs kötelezettség alá eső ügyletekkel, azaz figyeljünk minden a kapcsolt felek között történő áru kereskedelemre, szolgáltatásra, de ne felejtsük ki a hiteleket, a garanciavállalásokat és más úgynevezett láthatatlan vagy mérleg alatti tételeket sem.<br />
<br />
Ezt követően száműznünk kell a gondolatvilágunkból azt a tévhitet, hogy a transzferárazás évente egyszeri probléma, amelyet a társasági adóbevallással egyidejűleg kell „letudni”. Minden új ügylet kezdetekor érdemes megvizsgálni, hogy az adott ügyletben milyen – a piacihoz igazodó – konkrét árat vagy árképzési metódust alkalmazzanak a kapcsolt felek, hiszen cégcsoporthoz nem tartozó független felek is így tesznek és a transzferárazás alapigazsága szerint az ő magatartásukat kell irányadónak tekinteni. Független felek, mielőtt szerződnének egymással, tájékozódnak a piaci viszonyokról, áralkut folytatnak egymással és ennek eredményeként születik a piaci ár. Ebből adódóan az ügylet kezdetekor fennálló feltételek ismerete a kapcsolt felek egymás közötti ügyleteiben is elengedhetetlen. Ez az állapot a legtöbb esetben utólag már nem rekonstruálható megfelelően.<br />
<br />
A kockázatok csökkentése érdekében érdemes minden új ügylet kezdetekor transzferárazásban jártas adótanácsadó véleményét is kikérni, ezzel a számos adókockázatot és így költséget is magukban rejtő utólagos korrekciók kivédhetőek. Természetesen számos további javaslat merül fel, amely már meghaladná a jelen bevezető kereteit, így rá is térnénk a főbb nehézségek felsorolásszerű ismertetésére:<br />
<br />
<ul>
<li>Szigorú magyar szabályozás és kemény szankciók egy nemzetközileg enyhébb környezetben (lassú eltolódás azért megfigyelhető a nemzetközi tendenciák irányába)</li>
<li>Kapcsoltsági viszony megállapítása</li>
<ul>
<li>Szervezeti ábra beszerzése nehézkes, sokszor üzleti titoknak minősül</li>
<li>Házastársak, vagy családtagok részesedéseinek együttes kezelésének hiánya</li>
<li>Összeszámítási szabályok gyakran figyelmen kívül hagyása</li>
<li>Téves KKV besorolás</li>
</ul>
<li>Tranzakció feltérképezése</li>
<ul>
<li>Nincs írásos szerződés a tranzakcióról</li>
<li>„Láthatatlan” ügyletek (ingyenes, elhatárolásban vagy vegyes tételek közötti ügyletek – pl.: kamatmentes kölcsön, apport, követelés elengedés)</li>
<li>Valóban történt-e dokumentációs kötelezettséget keletkeztető tranzakció vagy sem (történt-e teljesítés az ügylettel kapcsolatban)</li>
<li>Tisztán belföldi tranzakciókra is kell nyilvántartás</li>
<li>Csak hiányos vagy javítás alatt álló beszámolók rendelkezésre állása</li>
</ul>
<li>Információáramlási problémák</li>
<ul>
<li>Bizalmas információk nehézkes kiadása</li>
<li>Komplex ügyleteknél több tagvállalattól is szükséges lehet információ, de a cégcsoportokon belül jellemzően lassú az információáramlás (vagy egyáltalán nincs üzleti titok miatt)</li>
<li>Több tevékenységet végző cégek esetén nincs pontos költségkalkuláció, nem határozható meg az egyes ügyletek önköltsége, csak aggregált szinten összesített adatok állnak rendelkezésre</li>
</ul>
<li>Szokásos piaci ár megállapítása</li>
<ul>
<li>Cégcsoport szinten hibás transzferárazási gyakorlat kialakítása, amely alapvetően nem felel meg a szokásos piaci ár elvének</li>
<li>A felek között már régebben végbement tranzakcióról kiderül, hogy az alkalmazott ár nem felel meg a szokásos piaci árnak</li>
<li>Módszerek közötti döntés nehézségei </li>
<li>Adóalap korrekció elmaradása</li>
<li>Kereskedelmi tevékenységeknél nem feltétlenül az a szokásos piaci ár a kapcsolt felek között, amelyet az egyik fél a független felek felé is érvényesít (pl.: gyártói és disztribútori tevékenységek elválása, más kockázatok és funkciók az ügyletekben – hitelezési kockázat, vevőkkel kapcsolattartás, stb.) – e többlet funkciókat „service fee” címen számlázzák külön, amelynek a szokásos piaci voltát sokkal nehezebb bebizonyítani, mintha eredetileg már eltérő haszonkulcsot alkalmaztak volna</li>
</ul>
<li>Ellenőrzést-önellenőrzést nehezítő körülmények</li>
<ul>
<li>Régi az ügylet és nem áll rendelkezésre (kellően részletes) írásos szerződés</li>
<li>Felek funkciói-kockázatai már nem tárhatók fel</li>
<li>Gyakran a nyilvántartások alapján derül fény más hiányosságokra és mulasztá-sokra is (pl.: bérek, áfa)</li>
<li>Kapcsolt vállalkozások be- és kijelentésének elmulasztása</li>
</ul>
</ul>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-66355838841548819982014-03-18T14:29:00.000+01:002014-03-21T12:00:40.819+01:00Jancsa-Pék Judit a fejlesztési adókedvezményekről és transzferárazásról beszélt a Millásreggeliben<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjljD7tr6Rq5zm_HRfdZG5h4eygC5nK0rdDvhJN3scu7El2L61snQkoG5Kc5IuOgqHs1fAAWxjz5NMGeOr7oD5yidH4LaHYu_AywPPCGZ5qDhd74dY7vj81SXVkoU5EHExNJQVX9bumyC6q/s1600/radio_studio.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjljD7tr6Rq5zm_HRfdZG5h4eygC5nK0rdDvhJN3scu7El2L61snQkoG5Kc5IuOgqHs1fAAWxjz5NMGeOr7oD5yidH4LaHYu_AywPPCGZ5qDhd74dY7vj81SXVkoU5EHExNJQVX9bumyC6q/s1600/radio_studio.png" height="139" width="320" /></a><br />
<br />
<br />
Március 18-án a fejlesztési adókedvezményekről, valamint a transzferárazásról beszélt a Millásreggeli stúdiójában Jancsa-Pék Judit.<br />
<br />
A teljes műsor meghallgatható <a href="http://millasreggeli.hu/8-9-ora-ujabb-adozasi-okossagok-cegeknek/" target="_blank">e linkre</a> kattintva.<br />
<br />
<br />
<br />
<br /><div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-38854832360954289232014-03-14T11:54:00.000+01:002014-03-20T12:48:42.239+01:00dr. Kiss Helga: Bevezetés a transzferárazásba<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXS_kHwJ0UdtxitxKX-3nCSkQMLpxASmVh34Q8F4NFFslOTvWaFdLdupIbpGWsOGSmZj-XUD7-avimXkvTw7N44Lh8CEnvYmnWy68RTpnMyxU9_MF1HllKSj2NcFQfGTRpJrAMHBALVpK2/s1600/Transfer+Pricing.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXS_kHwJ0UdtxitxKX-3nCSkQMLpxASmVh34Q8F4NFFslOTvWaFdLdupIbpGWsOGSmZj-XUD7-avimXkvTw7N44Lh8CEnvYmnWy68RTpnMyxU9_MF1HllKSj2NcFQfGTRpJrAMHBALVpK2/s1600/Transfer+Pricing.JPG" height="150" width="200" /></a>Írásunkban a transzferárazásra vonatkozó általános szabályokat tekintjük át, olyan alapkérdésekre válaszolva, hogy mi is az a transzferárazás, hogyan alakult ki és miért van rá szükség, megnézzük mennyire szigorú a magyar szabályozás, mi a következménye a mulasztásnak, mi is az a transzferár nyilvántartás, kinek, mikor, miről és hogyan kell elkészítenie, illetve milyen felülvizsgálati kötelezettségek és egyszerűsítési lehetőségek vannak.<br />
<br />
<strong></strong><br />
<a name='more'></a><strong></strong><br />
<strong>Mi is az a transzferárazás?</strong><br />
<br />
A transzferárak a kapcsolt felek között alkalmazott elszámoló árakat jelentik. A kapcsolt felek olyan jogi és/vagy természetes személyek lehetnek, akik egymásban közvetlenül vagy közvetve a Polgári Törvénykönyv („Ptk.”) szerinti többségi befolyással rendelkeznek, vagy ahol egy harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettejükben a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik.<br />
<br />
A Ptk. szerint a többségi befolyás olyan kapcsolat, amelynek révén természetes vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A meghatározó befo-lyással bíró személy a másik társaság tagja és ezen felül jogosult a jogi személyben a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására vagy visszahívására, vagy más tagokkal kötött megállapodások révén ő rendelkezik a szavazati jogok többségével.<br />
<br />
A transzferárazás tulajdonképpen kettős feladatot jelent:<br />
<br />
<ul>
<li>Egyrészt jelenti a kapcsolt felek egymás közötti ügyleteiben („kapcsolt ügyletek”: azaz áruk ke-reskedelme, szolgáltatások vagy hitel nyújtása, garancia biztosítása, a tőke természetbeni emelése, stb…) alkalmazott árak felülvizsgálatát, ahol ellenőrizni kell, hogy az alkalmazott ár megfelel-e a szokásos piaci ár elvének, azaz hasonló körülmények között független gazdasági szereplők is alkalmaznák-e azt.</li>
</ul>
<br />
<ul>
<li>Másrészt ennek a folyamatnak a dokumentálását is takarja, vagyis a kapcsolt felek között al-kalmazott árat és az ár megállapításának tényezőit nyilvántartásba kell foglalni.</li>
</ul>
<br />
<strong>Miért van erre szükség?</strong><br />
<br />
A transzferárakra a hatóságok mindig is különös figyelmet fordítottak, mivel egy-egy kapcsolt ügylet árazása nagyban befolyásolhatja a felek adóalapját. Tapasztalataink alapján a legtöbb esetben az adózók igyekeznek a szokásos piaci árnak megfelelő árakat kialakítani, azonban előfordulhat, hogy az alkalmazott árakat nem gondolják át megfelelően, ezáltal egy olyan árazás kerül kialakításra, ami nem felel meg a szokásos piaci ár elvének.<br />
<br />
A transzferárazás rendszerének eredeti, OECD szintű kialakulása azonban arra vezethető vissza, hogy a kap-csolt felek között alkalmazott árak képesek torzítani az adóbevételeket és a versenyt, ahogyan azt az alábbi példák is szemléltetik:<br />
<br />
<ul>
<li>Egy vállalatcsoport két országban működik, és az egyikben jelentősen alacsonyabb a társasági adó kulcs, mint a másikban. Ekkor cégcsoport szinten növelhető a nyereség azáltal, hogy az alacsonyabb adókulcsú államba csoportosítják a jövedelmeket, míg a magasabb adókulcsú ál-lamban lecsökkentik azokat. Ezt megtehetik azáltal, hogy a kapcsolt ügyleteken torzított árat alkalmaznak pl. olyan módon, hogy az alacsonyabb adókulcsú államból szolgáltatást nyújtó fél a piaci árnál magasabb áron számláz a másik félnek.</li>
</ul>
<br />
<ul>
<li>Torzulhatnak az árak akkor is, ha az egyik cég támogatni akarja a másikat, és alacsonyabb áron vagy jóval hosszabb fizetési határidővel kereskedik vele, mint független felekkel tenné.</li>
</ul>
<br />
Éppen ezért az adóhatóságok korlátokat állítanak a kapcsolt ügyletek árainak eltorzítása elé. Ilyenkor annak a társaságnak, amelynek a piaci ártól való eltérés miatt csökkent az adóalapja, meg kell növelnie azt olyan mértékben, mintha szokásos piaci áron történt volna az ügylet árazása. Meghatározott feltételek teljesítése mellett a másik cég – ahol a torz árak miatt az adóalap magasabb lett – pedig csökkentheti adólapját.<br />
<br />
<strong>Mennyire szigorúak a magyar transzferár szabályok?</strong><br />
<br />
Nemzetközi viszonylatban Magyarország transzferár szabályozása az átlagosnál szigorúbbnak tekinthető, hiszen 2003. szeptemberében a régióban az elsők között vezettük be a transzferár dokumentációs kötele-zettséget, továbbá a maximálisan kiszabható bírságok terén is élmezőnyben járunk. Azonban az elmúlt években folyamatos egyszerűsítés figyelhető meg a szabályozásban.<br />
<br />
Hazánkban a transzferár dokumentációs kötelezettség a belföldi ügyletekre is kiterjed, ami nemzetközi viszonylatban is ritka, hiszen más országokban jellemzően csak a határon átnyúló ügyleteket szükséges dokumentálni. Mivel az adóhatóság Magyarországon a kapcsolt ügyletekre általában részletesebb doku-mentációt követel meg a vállalatoktól, mint a legtöbb külföldi anyavállalat adóhatósága, ezért a külföldi anyavállalatok gyakran nehezen értik meg a Magyarországon lévő leányvállalatuknál a dokumentációs köte-lezettségek teljesítése kapcsán felmerülő többletadminisztrációt, és az ehhez kapcsolódó többletköltségeket.<br />
<br />
<strong>Mi a következménye a mulasztásnak?</strong><br />
<br />
A transzferárak kialakítása és a dokumentációs kötelezettségek teljesítése hosszú évek óta töretlenül az adóhatósági vizsgálatok kiemelt célpontja. Ma már szinte minden átfogó ellenőrzésnek része a transzferár nyilvántartások vizsgálata, az adóhatóságnak pedig különálló transzferár főosztálya van, amely szakmailag jól felkészült, tapasztalt transzferár szakértőkből áll. Így már nem elég a dokumentáció megléte, annak tartalmát is szigorúan vizsgálják.<br />
<br />
<strong>Kiszabható bírságok:</strong><br />
<br />
<ul>
<li>adóalap korrekció esetén: az elmaradt adó megfizetésén túl 50% adóbírsággal és a jegybanki alapkamat kétszeresével számított késedelmi pótlékkal kell számolni </li>
<li>dokumentációs hiányosság esetén: maximum 2 millió Ft mulasztási bírság/nyilvántartás/év, melyet a hatóság ismételt hiányosság esetén akár duplázhat, végső esetben négyszerezhet</li>
<li>bejelentések elmulasztása vagy késedelme: maximum 500 ezer Ft.</li>
</ul>
<br />
<strong>Kiket érint?</strong><br />
<br />
A piaci árnak megfelelő elszámolóár hiánya miatti társasági adóalap korrekciós kötelezettség gyakorlatilag mindenkit érint, aki kapcsolt vállalkozásával üzletel: kereskedik, szolgáltatásokat nyújt - igénybe vesz, hitelt nyújt vagy kap, garanciát vállal vagy kap stb., vagyis minden vállalkozás számára ajánlott a cégcsoporton belül piaci árakat alkalmazni.<br />
<br />
A dokumentációs kötelezettség azonban már nem érint mindenkit vagy nem minden kapcsolt ügyletet egy-formán. Mentesülnek alóla<br />
<ul>
<li>a kisvállalkozások, közös beszerzés érdekében kötött tartós szerződéses konstrukciókban a kö-zépvállalkozások is,</li>
<li>a magánszemélyekkel kötött szerződések,</li>
<li>a tőzsdei ügyletek,</li>
<li>a hatósági árat vagy más jogszabályban rögzített árat alkalmazók,</li>
<li>a független féltől igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék változatlan formában, felár felszá-mítása nélküli, kapcsolt fél felé történő továbbértékesítései (költségátterhelések),</li>
<li>az ingyenes pénzeszközátadások és -átvételek,</li>
<li>azok az ügyletek, amelyekről adóhatósági ármegállapítás (APA) készült (a határozat érvényes-sége alatt: 3-5 év + 3 év), amennyiben a tényállás változatlan,</li>
<li>továbbá azok az ügyletek, amelyek adott évben nettó 50 millió Ft ügyletérték alatt voltak (2013. június 21-től hatályos rendelkezés alapján).</li>
</ul>
<br />
<strong>Mi az a transzferár nyilvántartás?</strong><br />
<br />
A transzferár nyilvántartások formája nem kötött, leginkább egy tanulmányra hasonlít. Típusai lehetnek:<br />
<ul>
<li>egyszerűsített nyilvántartás</li>
<li>önálló nyilvántartás</li>
<li>összevont nyilvántartás</li>
<li>közös nyilvántartás (master file - EU TPD koncepció)</li>
</ul>
<br />
Az önálló nyilvántartás kötelező részei:<br />
<ul>
<li>Kapcsolt vállalkozások főbb adatainak bemutatása</li>
<li>A szerződés/ügylet bemutatása</li>
<ul>
<li>Megkötésének, módosításának időpontja, időbeli hatálya</li>
<li>Tárgyának bemutatása, jellemzői, teljesítés módja, feltétele</li>
<li>A végzett tevékenységek, a felhasznált erőforrások és a vállalt kockázatok bemutatása</li>
</ul>
<li>Az ügylet kapcsán figyelembe vehető piac meghatározása és jellemzői</li>
<li>A szokásos piaci ár meghatározásának módszere, a kiválasztásának indoka</li>
<li>Összehasonlító adatok meghatározása és kiválasztásuk indoklása</li>
<li>Vizsgált ügylet és az összehasonlított ügylet közötti eltérések azonosítása, az emiatt szükséges korrekciók számszerűsítése</li>
<li>A szokásos piaci ár, árrés, haszon vagy egyéb érték</li>
<li>Az üggyel kapcsolatos hatósági, bírósági eljárások</li>
<li>A nyilvántartás elkészítésének es módosításának időpontja</li>
</ul>
<br />
<strong>Miről kell nyilvántartást készíteni?</strong><br />
<br />
Dokumentációs kötelezettség terheli az adózót minden fenti kivétel alá be nem sorolható ügyletre, és kiter-jed az írásba foglalás nélkül, szóban, ráutaló megatartással megkötött szerződésekre is. A dokumentációt arra az évre vonatkoztatva kell első ízben elkészíteni, amikor az adott szerződéssel kapcsolatban teljesítés történt.<br />
<br />
Az ügyletek kapcsán mindig vizsgálandó az összevonás lehetősége is, amivel az adózó akár jelentős mérték-ben lecsökkentheti a transzferár nyilvántartásainak számát. Az összevonás alkalmazható, ha az nem veszé-lyezteti az összehasonlíthatóságot, továbbá, a szerződések tárgya azonos, minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos vagy a feltételek csak minimálisan eltérőek, vagy a szerződések egymással szorosan összefüggenek. Összevonás esetében nagy hangsúlyt kap a nyilvántartásban a megfelelő indokolás.<br />
<br />
<strong>Mikor kell elkészíteni?</strong><br />
<br />
A transzferár-dokumentáció elkészítésének határideje megegyezik a társasági adó bevallások tényleges benyújtásának időpontjával. Vagyis legkésőbb az érintett adóévet követő május 31-ig kell elkészíteni (normál naptári éves adózók esetében), de ha valaki hamarabb nyújtja be a társasági adó bevallását, akkor a transzferár-dokumentációt is előbb, a benyújtás időpontjára kell elkészítenie.<br />
<br />
<strong>Milyen gyakran kell felülvizsgálni?</strong><br />
<br />
Több éven át tartó ügyletek esetében a nyilvántartásokat évente felül kell vizsgálni, ami érvényes a transz-ferár dokumentációt alátámasztó adatbázis (pl. AMADEUS) keresésre is. Egy adott évre elkészített doku-mentáció használható a későbbi évekre vonatkoztatva is, amennyiben a szerződés lényeges feltételeiben vagy a szokásos piaci árban változás nem következett be, de előfordulhat, hogy minden egyes évben aktua-lizálni, frissíteni szükséges.<br />
<br />
<strong>Hogyan lehet egyszerűsíteni?</strong><br />
<br />
A cégek egyszerűsíthetik adminisztrációjukat az úgynevezett hatósági ármegállapítással: APA eljárással. Ez azt jelenti, hogy a cég egy jövőbeli ügyletére elkészített transzferár elemzését és nyilvántartását az adóhatóság jóváhagyja, és 3-5 évre rögzíti. Ezt egyszer további 3 évre meg lehet hosszabbítani. Ez alatt az idő alatt nem kell évente dokumentációt készíteni, és az ármegállapítással kapcsolatos bizonytalanságok is elkerülhetőek.<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-65021096210374472262014-03-12T16:58:00.002+01:002014-03-20T11:30:20.365+01:00Jancsa-Pék Judit az adóváltozásokról írt a Vidék Magazinban<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdTO50Biv8rY6TkwoJbrTbqi2PMiDLR5f3LoN1l-AJsoWLaFG4DPnDNcfd3UBKqS1cFuw6fgwglZbTP7cI5p_jiRdhiTAV8HnpTVoyC2rmaIk57tM2B4oSwmj6WA33Nl3ejJaf8GSEV7Ve/s1600/vid%C3%A9kmagazin_m%C3%A1rcius.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdTO50Biv8rY6TkwoJbrTbqi2PMiDLR5f3LoN1l-AJsoWLaFG4DPnDNcfd3UBKqS1cFuw6fgwglZbTP7cI5p_jiRdhiTAV8HnpTVoyC2rmaIk57tM2B4oSwmj6WA33Nl3ejJaf8GSEV7Ve/s1600/vid%C3%A9kmagazin_m%C3%A1rcius.jpg" height="203" width="320" /></a></div>
<span style="background-color: white; color: #444444; font-family: Calibri; line-height: 26.08759880065918px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #444444; font-family: Calibri; line-height: 26.08759880065918px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #444444; font-family: Calibri; line-height: 26.08759880065918px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #444444; font-family: Calibri; line-height: 26.08759880065918px;">A Vidék Magazin márciusi számában Jancsa-Pék Judit közölt cikket a személyi jövedelemadózást, a társadalombiztosítást és a társasági adót érintő változásokról. A cikket elolvashatják a Vidék Magazin letölthető <a href="https://digitalstand.hu/olvaso/27144#7">e-kiadványában.</a></span><div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-6945982744704314622014-03-10T17:29:00.000+01:002014-03-20T11:31:12.027+01:00Jancsa-Pék Judit: Jól megválasztott ütemezéssel akár euró milliókban mérhető többlet-megtakarítást is el lehet érni<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3IkMmV4VWHnRfShyWgfZ3b2y00g_0QC5p7f26au6Ifop0WQ_RUp9D2zgBy8WxQSkT4SWEOAtL7zrVaYmxQPeqAi3oYqyjdZl05ph68OLMlADUiGKLZqxyZM2PpNMU8VK2pTtaJ3XdZPuu/s1600/tax_relief.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3IkMmV4VWHnRfShyWgfZ3b2y00g_0QC5p7f26au6Ifop0WQ_RUp9D2zgBy8WxQSkT4SWEOAtL7zrVaYmxQPeqAi3oYqyjdZl05ph68OLMlADUiGKLZqxyZM2PpNMU8VK2pTtaJ3XdZPuu/s1600/tax_relief.jpg" height="133" width="200" /></a></div>
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételével megvalósult, 2009 előtt megkezdett beruházások többsége napjainkban válik nyereségessé, így időszerű a kedvezmény felhasználásának újratervezése a maximális érvényesítés érdekében. Az adókedvezmények felhasználásáig hátralévő években ugyanis a nagy összegű beruházásoknál még jelentős, jól megválasztott ütemezéssel akár euró milliókban mérhető többlet-megtakarítást is el lehet érni. A kedvezményezetteknek e mellett készülniük kell célzott adóellenőrzésekre is.<br />
<br />
<br />
<a name='more'></a>A nemzetközi és hazai szabályozás, illetve az adóhatóság által kiadott 2014-es adóellenőrzési irányelvek vizsgálatából levonható az a következtetés, hogy az adókedvezményekkel kapcsolatban kettős tendencia érvényesül. A gazdaság élénkítése érdekében folyamatosan bővül az adókedvezmények rendszere, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy fokozottan ellenőrzik a felhasználás jogszerűségét és megalapozottságát.<br />
<br />
Az ún. fejlesztési adókedvezmények esetében törvényi előírás, hogy az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrizni kell, hogy a beruházás valóban a vállalásoknak megfelelően teljesült-e, melynek bizonyítása az adózó feladata. Az adókedvezményről szóló minisztériumi határozat (illetve tudomásul vétel) ugyanis csupán a lehetőséget tartalmazza, melyet tervszámok és -adatok alapján adnak ki. Az adókedvezmény azonban csak akkor érvényesíthető, ha mind a beruházás, mind a beruházással létrejött eszköz üzemeltetése a jogszabálynak és a vállalásoknak megfelelően történt. Vizsgálni fogják tehát a beruházás megkezdésének időpontját, a beruházás értékét, az értékben figyelembe vett tételek helyességét, az üzembe helyezés időpontját, az üzemeltetés időszakában vállalt feltételek (létszám vagy bérköltségi korlát, környezetvédelmi mutatószámok) teljesítését stb.<br />
<br />
Az ellenőrzésekre való felkészülés mellett a vállalkozásoknak ugyanilyen fontos feladata a kedvezmények igénybevételének helyes ütemezése. Az adókedvezményeket ugyanis érdemes gondosan tervezetten felhasználni, hogy a megszerzett kedvezményből a maximumot lehessen kihozni. Okos adóoptimalizációval a jelenértéken meghatározott adókedvezmény összegének többszörösét lehet folyóértéken megnyerni. Ehhez azonban számos tényezőt figyelembe kell venni: számolni kell például a beruházás nyereségessé válásáig eltelt időben felhalmozódott veszteséggel, annak 50%-os felhasználási korlátjával, a kedvezmény jelen értékével, a termelésre vonatkozó terv és tényszámokkal, a tervezett további beruházásokkal, az esetleges újabb adókedvezményekkel és a további adóalap-módosítókkal is.<br />
<br />
A hazai adottságokon kívül érdemes a külföldi háttérben rejlő lehetőségeket is kihasználni, ha nemzetközi vállalat beruházásáról van szó. Az osztrák jogszabályok például lehetővé teszik, hogy ameddig nem indul be a termelés, az anyacég „használja” a magyar leányvállalat veszteségét: ezzel csökkentve saját nyereségadóját. Ezt azonban „vissza kell adnia”, amikor a leányvállalat nyereségessé válik és felhasználja a veszteséget.<br />
<br /><div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-8419548364358667402014-03-07T12:06:00.001+01:002014-03-20T11:50:02.868+01:00A személyi jövedelemadózás gyakorlati esetei nemzetközi szinten<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgshUYWfeVs9X4d7sT29WbAvwEGTmBw6k6BmAz0TQosUwxKkv-nTqcPBZphQXaEe4LWAkmkK22XIRoACNugX6elCqnbtOEHaM3BfcsHV0jrlHq1SfbIXL4kc6wc0o4t1Soeblb3su7RCXIZ/s1600/IMG_6247.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgshUYWfeVs9X4d7sT29WbAvwEGTmBw6k6BmAz0TQosUwxKkv-nTqcPBZphQXaEe4LWAkmkK22XIRoACNugX6elCqnbtOEHaM3BfcsHV0jrlHq1SfbIXL4kc6wc0o4t1Soeblb3su7RCXIZ/s1600/IMG_6247.jpg" /></a></div>
<br />
Március 5-én Jancsa-Pék Judit és Elek Diána rendhagyó módon gyakorlati eseteken keresztül mutatták be, hogy élethelyzettől függően hogyan változhatnak az expatok a személyi jövedelemadózással összefüggő és a társadalombiztosítási kötelezettségei és jogai.<br />
<br />
<br />
Az előadáson elhangzottakhoz kapcsolódóan két cikket is feltöltöttünk a blogra, amelyek innen is elérhetőek:<br />
<br />
<a href="http://adozasrolerthetoen.blogspot.hu/2014/03/jancsa-pek-judit-buktatok-kulfoldi.html#more">Buktatók a külföldi kiküldöttek magyarországi adózásában</a><br />
<br />
<a href="http://adozasrolerthetoen.blogspot.hu/2014/03/jancsa-pek-judit-elek-diana-valoban.html#more">Valóban kiküldetés-e a kiküldetés? - avagy a gazdasági munkáltató problémájának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási hatásai</a><br />
<br />
<br />
Az előadáson készült képeket pedig <a href="https://plus.google.com/photos/113452715424561440811/albums/5987989858074473649?banner=pwa">itt</a> tekinthetik meg.<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-62066843540075151862014-03-07T10:42:00.000+01:002014-04-16T19:15:30.279+02:00Jancsa-Pék Judit - Elek Diána: Valóban kiküldetés-e a kiküldetés? – avagy a gazdasági munkáltató problémájának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási hatásai<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnkT74RXRNAONMQ_BIZWsmK8EybmFeu6k0ATOyEk7YvsbHVq5eHSd8mNepXd4xZaepL48_Co9DlkCfsFoSaYvfygxHeOuHQ6yJm_Bv1ibIElzru4XmAxXPi6T4Z-E5mYyW7ilLS7vwhkXD/s1600/international+travel2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnkT74RXRNAONMQ_BIZWsmK8EybmFeu6k0ATOyEk7YvsbHVq5eHSd8mNepXd4xZaepL48_Co9DlkCfsFoSaYvfygxHeOuHQ6yJm_Bv1ibIElzru4XmAxXPi6T4Z-E5mYyW7ilLS7vwhkXD/s1600/international+travel2.jpg" height="176" width="200" /></a></div>
A munkaerőpiacon végbemenő globalizáció következtében egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar munkáltatók külföldi cégcsoporton belüli munkavégzésre küldik ki munkavállalóikat. Az is elképzelhető, hogy külföldi üzleti partnerüktől megrendelt szolgáltatást végzi el helyben a cég munkatársa. Más esetben magyar cégek fogadnak alkalmazottakat külföldön működő vállalkozástól. Ezekben az esetekben a munkajogi formalitások mellett a foglalkoztatási konstrukció egyes elemei döntő hatással lehetnek a kiküldetés adójogi és társadalombiztosítási minősítésére.<br />
<br />
<br />
<a name='more'></a>Ha a Magyarországra kiküldött integrálódik a fogadó cég szervezetébe - a magyar cég érdekében, annak utasításai szerint, annak szankcionálása mellett, a szervezetbe beépülve dolgozik, a munkaeszközöket a magyar cég biztosítja, ő adja ki a szabadságot, a munkavállaló kiválasztásának/ felmondásának jogait gyakorolja - végül is a küldő cég jogi munkáltatói státusza mellett a magyar fogadó cég válik a hozzá kiküldött munkavállaló adójogi értelemben vett gazdasági munkáltatójává. A 2013-as nemzetközi adózási irányvonal erősödésnek köszönhetően, az adózásban a gazdasági munkáltatói viszonyt kell erősebbnek tekinteni. Gazdasági munkáltatóvá kell minősíteni a NAV tájékoztatója és az OECD mintaegyezmény kommentárja alapján tehát azokat a fogadó cégeket, amelyek<br />
<br />
<ul>
<li>gyakorolják a munkavégzés módjára vonatkozó utasítási, ellenőrzési jogot; meghatározzák a szabadságolás és munkavégzés rendjét;</li>
<li>viselik a felelősséget munkavégzés helyéért; munkajogi szankciókat alkalmaznak a munkavállalóval szemben;</li>
<li>a munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja a formális jog szerinti munkáltató által arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló;</li>
<li>a munkavégzéshez szükséges anyagokat és eszközöket a fogadó cég bocsátja rendelkezésre;</li>
<li>a munkavállalók kiválasztását a fogadó cég végzi, számukat és képzettségüket ez határozza meg;</li>
<li>a fogadó cég gyakorolja a munkavállalókkal kötött szerződés felmondásának jogát.</li>
</ul>
<br />
A NAV nyilvános iránymutatása szerint, az átminősítés minden 2013. november 1-jét követően létrejött munkaviszonyt és kiküldetési viszonyt érinthet. Nézzük hát, egy ilyen átminősítés milyen következményekkel járhat.<br />
<br />
Főszabály szerint a rövid távú, azaz 183 napot el nem érő időtartamú, kiküldetések esetén a magánszemélyek személyi jövedelemadózásának helye maradhat a kiküldetés állama. A magyar gazdasági munkáltató jelenléte azonban azzal a következménnyel jár, hogy a munkavállaló magyarországi munkájára tekintettel szerzett jövedelme után az adóztatási jog a munkavégzés államába, Magyarországra tevődik át, itt keletkezik adófizetési és bevallási kötelezettség.<br />
<br />
A gazdasági munkáltató megjelenése, a társadalombiztosítási járulékfizetés rendszerét is megbolygathatja. Fő szabály szerint, mindig a munkavégzés államában keletkezik biztosítási jogviszony és ott kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettségeket is, de társadalombiztosítási értelemben vett kiküldetés esetén azonban egy kivételszabályt lehet alkalmazni, annak érdekében, hogy a társadalombiztosítás a kiküldő államban maradhasson. Ahhoz viszont, hogy ezt alkalmazni lehessen szigorú szempontoknak kell megfelelni. Társadalombiztosítási szempontból a külföldi munkavégzés akkor minősül kiküldetésnek, ha:<br />
<br />
<ul>
<li>megmarad a szerves kapcsolat a kiküldő cég és a kiküldött munkavállaló között; a külföldi vállalkozás gyakorolja az utasítási, ellenőrzési jogot a munka felett és viseli a munka eredményével kapcsolatos kockázatot;</li>
<li>a munkavállaló továbbra is a kiküldő vállalkozás nevében és javára végzi munkáját Magyarországon;</li>
<li>a munkavállalót nem olyan munkavállaló felváltására küldenék ki, akinek kiküldetési ideje lejárt;</li>
<li>a munka várható ideje nem haladja meg a 24 hónapot;</li>
<li>a munkavállaló rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap megszakítás nélküli biztosítási jogviszonnyal a kiküldő országban;</li>
<li>a munkavállalót a fogadó vállalkozás nem küldi tovább egy másik tagállamba, és nem bocsátja egy másik vállalkozás rendelkezésére;</li>
<li>a kiküldő vállalkozás a tevékenységét szokásosan és jelentős mértékben a kiküldő államban végzi és ilyen tevékenység végzésére küldi ki a munkavállalóját (ezt a feltételt nem kell vizsgálni, ha a kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz történik). </li>
</ul>
<br />
A magyar gazdasági munkáltató meglétének hatására a fenti kritériumrendszer több ponton is sérül, melynek hatására nem teljesülnek a kiküldetés szigorú feltételei. Ilyenkor előfordulhat, hogy a kiküldő ország hatósága nem adja ki a fogadó államban való járulékmentességhez szükséges az A1-es igazolást kiküldetés jogcímén, vagy a korábban ilyen jogcímen kiállított igazolás érvényét veszti. Amennyiben más jogcímen sem állítható ki az A1-es igazolás, a munkavállaló biztosítási jogviszonya a munkavégzés államára, Magyarországra helyeződhet át.<br />
<br />
Érdemes figyelni tehát a gazdasági munkáltatóval kapcsolatos körülményekre, mert egy adóhatósági átminősítés súlyos adó és társadalombiztosítási következményekkel járhat. A meg nem fizetett személyi jövedelemadó, az egyéni és céges járulékokban való elmaradás, ezek megfizetésén túl szigorú bírságokat is vonhatnak maguk után.<br />
<br />
<div>
<br /></div>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-7925830763289140972014-03-05T12:53:00.000+01:002014-03-20T11:52:42.065+01:00Jancsa-Pék Judit: Buktatók a külföldi kiküldöttek magyarországi adózásában<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDvA43dLYi4RwYfZFevNQEU8E1WRFWlD5UOmba_yEef9pjS0jpRf9J-OE9BAbp1_HnaQDtcNW_Z_ahRmkuXnLG1y8WgmGDvcvkoffSp02MIOssWORKVO8XxhJmdMyPY9hrOiCT56HGgsLQ/s1600/gillray12.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDvA43dLYi4RwYfZFevNQEU8E1WRFWlD5UOmba_yEef9pjS0jpRf9J-OE9BAbp1_HnaQDtcNW_Z_ahRmkuXnLG1y8WgmGDvcvkoffSp02MIOssWORKVO8XxhJmdMyPY9hrOiCT56HGgsLQ/s1600/gillray12.jpg" height="320" width="242" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
A 2013-ra vonatkozó személyi jövedelemadó bevallások határideje 2014. május 20-a. Ez a határidő ugyan <br />
még viszonylag távoli, azonban nem árt készülődni, a dokumentumokat összegyűjteni, hiszen ez az a bevallástípus, amely nagymértékben ránk, magánszemélyekre hárul. Azok, akiknek a legtöbb időt érdemes hagyni a felkészülésre a külföldi magánszemélyek, hiszen ők ráadásul sokszor az otthonitól eltérő szabályozás miatt, a magyar rendszert még bonyolultabbnak találják. Mivel nekik általában cégük segít elkészíteni a magyar adóbevallást, így ezzel a blog bejegyzéssel azoknak a magyar cégeknek szeretnénk segíteni, akik külföldi magánszemélyeket foglalkoztatnak.<br />
<br />
<a name='more'></a><br /><br />
<strong>A külföldi magánszemélyeknek tipikusan akkor kell Magyarországon személyi jövedelemadó bevallást benyújtaniuk, ha ún. kiküldetésben vannak itt,</strong> melynek időtartama elérte a 183 napot. Kiküldetésnek nevezzük azt az esetet, ha az egyik országban működő munkáltató egy másik országba küldi ki munkavállalóját, hogy ott számára munkát végezzen. Tehát a kiküldő cég és munkavállalója közötti munkaszerződés megmarad, újat sem ők, sem a fogadó cég nem köt a munkavállalóval. A kiküldetés lehet rövid (jellemzően 183 nap alatti), vagy hosszabb (akár több évet elérő), sőt végső esetben akár hazai munkavállalássá is át-fordulhat.<br />
<br />
Nemzetközi szabályok alapján, a munkajövedelmek adóztatására főszabályként az az ország jogosult, ahol a munkavégzés ténylegesen történik. Bizonyos körülmények között, azonban a munkavégzés helyétől függetlenül a munkajövedelmek adóztatásának joga visszaszáll a magánszemély adóügyi illetőségének államára. Ehhez azonban a következő három feltétel mindegyikének maradéktalanul teljesülnie kell:<br />
<br />
<ul>
<li>a magyar, azaz a munkavégzés helye szerinti államban való tartózkodás hossza az adóévben/a naptári évben/bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg a 183 napot, és</li>
<li>a díjazást olyan munkáltató fizeti (vagy olyan munkáltató nevében fizetik), aki nem bír illetőséggel a munkavégzés helye szerinti államban (Magyarországon), és</li>
<li>a díjazás költségét nem a munkáltató a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye (magyar telephely) viseli.</li>
</ul>
<br />
<strong>Tehát normál kiküldetéses esetben alapvetően a kiküldetés időtartama fogja meghatározni, hogy a külföldi magánszemélynek, úgy nevezett kiküldöttnek vagy expatnak Magyarországon vagy a kiküldő államban kell-e személyi jövedelemadót fizetnie</strong>:<br />
<br />
<ul>
<li>rövid (183 nap alatti) kiküldetések esetén az adózás marad külföldön </li>
<li>ennél hosszabb kiküldetési időtartam esetén azonban Magyarországra kerül a munkajövedelem adóztatásának helye.</li>
</ul>
<br />
Ez a szabály sincs azonban kőbe vésve, hiszen ha változnak a körülmények, az adókötelezettség is változhat. Az alábbiakban a kiküldetés helyes adókezelésének buktatóit foglaljuk össze, melyek végső soron mind abból fakadnak, ha a hármas feltétel nem teljesül. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert sokszor elfelejtkeznek róla és csak az idő-tartamra vonatkozó ún. 183 napos szabályt nézik.<br />
<br />
<strong>Az első buktató a kiküldetés munkabérének átterhelése</strong>: vagyis ha a díjazást valójában a fogadó cég fizeti, vagy az ő nevében fizetik. Ugyanis előfordulhat, hogy a küldő és a fogadó cég szolgáltatási szerződést kötnek, melynek díjazása a munkával foglalkozó kiküldött személy bérén és költségein alapszik. Ha e szerződésben nem egyértelmű a szolgáltatási elem, akkor személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget fog eredményezni.<br />
<br />
<strong>A második buktatót az ún. a gazdasági munkáltató problémája rejti magában.</strong> Ha a kiküldött integrálódik a fogadó cég szervezetébe - a magyar cég érdekében, annak utasításai szerint, annak szankcionálása mellett, a szervezetbe beépülve dolgozik, a munkaeszközöket a magyar cég biztosítja, ez adja ki a szabadságot, a munkavállaló kiválasztásának / felmondásának jogait gyakorolja - akkor a küldő cég jogi munkaviszonya mellett létrejön a fogadó céggel a gazdasági munkaviszony is. A 2013-as nemzetközi adózási irányvonal erősödésnek köszönhetően, az adózásban a gazdasági munkáltatói viszonyt kell erősebbnek tekinteni, amely esetünkben ugyancsak azonnali magyar személyi jövedelemadó kötelezettséget eredményez.<br />
<br />
Végül <strong>a harmadik buktató, ha a kiküldő cégnek adózási telephelye keletkezik Magyarországon</strong>, például épp a saját érdekében itt foglalkoztatott magánszemélyek miatt. Ekkor nem teljesül a harmadik feltétel, melynek következménye, hogy a magánszemélynek már az első naptól magyar személyi jövedelemadózás alá kerülnek.<br />
<br />
<strong>Ha a fenti buktatókat elkerültük, a kiküldetések adózása még abban az esetben is rejteget számunkra nehézségeket.</strong> Az adókötelezettség megállapítása során fontos, és akár a helyes adókezelés további kerékkötője is lehet, hogy kiküldetések esetén a munkabér jellemzően nem csupán a pénzbeli járandóságból állnak, hanem magában foglalhatja a munkaviszonyhoz kötődő természetben adott juttatásokat is (például: béren kívüli juttatások, lakás és gépkocsi használat, egészség- és életbiztosítások). További speciális helyzetet teremt a 2013-ban Magyarországon bevezetett kedvezmények halmozásának tilalma, amely végső soron oda is vezethet, hogy a külföldi magánszemély nem tudja érvényesíteni a magyar szabályok szerinti adókedvezményeket, például a családi kedvezményt.<br />
<br />
<strong>A magyar adókötelezettség nem jelent automatikusan mentesülést a külföldi hazai adófizetés és bevallási kötelezettség alól.</strong> Mindaddig, amíg a természetes személy megtartja eredeti külföldi adóügyi illetőségét, a Magyarországon megszerzett és esetleg itt leadózott jövedelmét is be kell vallania otthon. A kettős adóztatás kiküszöbölése érdekében, a vonatkozó Egyezmény szerint, az itt megszerzett jövedelmet mentesítéssel vagy beszámítással kell a külföldi adókötelezettség alól (részben vagy teljesen) kivonni. Azaz előfordulhat, hogy a Magyarországon megszerzett és itt le is adózott jövedelmeket külföldön is megadóztatják, ha az adókulcs magasabb vagy progresszív külföldön.<br />
<br />
További <strong>buktatója a külföldiek személyi jövedelemadóztatásának, ha végül maga az adóügyi illetőség kerül át Magyarországra</strong>. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha a magánszemély úgy nevezett létérdekeinek központja átkerül Magyarországra, azaz például letelepszik itt, ha lakást szerez, családot alapít itt, vagy épp külföldi családjával együtt költözik ide. Ha az adóügyi illetőség átkerül, akkor már nem csak a munkaviszonnyal kapcsolatos jövedelmet kell itt leadózni (korlátozott adófizetési kötelezettség), hanem teljes világjövedelmét pl. befektetéseiből származó jövedelmeket is (korlátlan adófizetési kötelezettség).<br />
<br />
<br />
<br />
<br /><div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-78713675476343154912014-02-27T15:35:00.000+01:002014-03-20T11:54:45.314+01:00Találkozzon tanácsadóinkkal!<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS8Hg6NBl6sNtY_9NGpe4CXhIH12thbWVLJSwAN3XwLjSc-y05Vjlh9r-6VZexD7oVX9gy1S5To0RRkFXLWBQyVAp5rGrKF9R4pVkzz62HL5Laxk8K7W2-aE_734B6-WuYYik862QYNFMV/s1600/IMG_6095.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS8Hg6NBl6sNtY_9NGpe4CXhIH12thbWVLJSwAN3XwLjSc-y05Vjlh9r-6VZexD7oVX9gy1S5To0RRkFXLWBQyVAp5rGrKF9R4pVkzz62HL5Laxk8K7W2-aE_734B6-WuYYik862QYNFMV/s1600/IMG_6095.jpg" height="144" width="200" /></a></div>
Március 5-én az Adózásról érthetően előadássorozat részeként Jancsa-Pék Judit és Elek Diána a közelgő adóbevallási határidőre tekintettel a személyi jövedelemadózás különleges eseteiből adnak ízelítőt. Egyrészt a hazánkban dolgozó külföldiek és az őket alkalmazó cégek számára jelenthet ez az előadás segítséget, másrészt a külföldön dolgozó magyar állampolgárok is sok hasznos tanácsot kaphatnak.<br />
<br />
Helyszín: LeitnerLeitner székház 1027 Budapest, Kapás utca 6-12.<br />
<br />
Kérjük, regisztráljon a <a href="mailto:leitnerleitner_konferencia@newsbreakers.hu">leitnerleitner_konferencia@newsbreakers.hu</a><br />
<br />
Március 12-én Siklós Márta előadást tart az osztrák kamara által szervezett konferencián.<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-60480328940706203952014-02-27T15:29:00.002+01:002014-02-27T15:53:45.478+01:00Devizás értékelés és ellenőrzési tapasztalatok workshop<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKXBanJnwHYW-qQoPuLj4pzFnDzLks0NbXFFVeKCOlqNgjhxHaEIYpteh5INXYRikN8k0bBMc1FGLUGBussuX3TWdPYCAsn-ziMd6IIfQa1Q3SWqkzQx3pSkKNQVAKVXPnProKCZXm8xSJ/s1600/IMG_6135.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKXBanJnwHYW-qQoPuLj4pzFnDzLks0NbXFFVeKCOlqNgjhxHaEIYpteh5INXYRikN8k0bBMc1FGLUGBussuX3TWdPYCAsn-ziMd6IIfQa1Q3SWqkzQx3pSkKNQVAKVXPnProKCZXm8xSJ/s1600/IMG_6135.jpg" height="106" width="200" /></a>Február 26-án az Adózásról érthetően előadássorozat részeként Devizás értékelés és ellenőrzési tapasztalatok címmel tartunk workshopot.<br />
<br />
Siklós Márta az év végi árfolyamváltozásból fakadó számviteli, adózási és cégjogi problémákról és azok megoldásairól tartott előadást. Dr. Rácz Nóra segítségével pedig felkészülhettünk a 2014-es adóellenőrzésekre.<br />
<br />
<a href="https://picasaweb.google.com/113452715424561440811/AdozasrolErthetoen2014Februar26#slideshow/5984825124488489346">galéria</a><br />
<br />
<div>
<br /></div>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-10304268589834433682014-02-26T11:00:00.000+01:002014-03-20T11:55:37.849+01:00Jancsa-Pék Judit - dr. Menczel-Kiss Gellért: A nagy cégeket is érinti a KATA határideje<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAYLTRxWPZDB4TVHqDyuw38A8Gum2fr4cTSYcEV91Hg6XCsUXj4UvXEtTcT77qfqDMT2NtHG1wKIpRo7kauBhU8Ea94Ppz10TczPlW0yL9JhD-dTXmaoR9HFoA65Zi8F-l7srIFRhNkZR_/s1600/small+business+shop+owner(1).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAYLTRxWPZDB4TVHqDyuw38A8Gum2fr4cTSYcEV91Hg6XCsUXj4UvXEtTcT77qfqDMT2NtHG1wKIpRo7kauBhU8Ea94Ppz10TczPlW0yL9JhD-dTXmaoR9HFoA65Zi8F-l7srIFRhNkZR_/s1600/small+business+shop+owner(1).jpg" height="124" width="200" /></a></div>
Február 25-e volt a kisadózó vállalkozások adóbevallási határideje, de meglepő módon a nagyobb, más cégformában működő vállalatoknak is lehet bevallási kötelezettségük ehhez kapcsolódóan. Ugyanis azokat a cégeket, akik ilyen adóalanyoktól vesznek igénybe szolgáltatást, szereznek be terméket, 1 millió forintos összeghatár elérése esetén szintén adatszolgáltatási kötelezettség terheli.<br />
<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
A kisadózó vállalkozásokkal kapcsolatban álló cégeknek március 31-éig kell adatot szolgáltatniuk, amennyiben kisadózók részére éves szinten teljesített kifizetésük meghaladta az 1 millió forintot. A kisadózó vállalkozás februári bevallása és a részére kifizetést teljesítő ellenoldali cég adatszolgáltatása tehát összefut, amelyből az adóhatóság rendszere az eltéréseket könnyen kiszűrheti.<br />
<br />
Az adatszolgáltatás mellett a bevallások további célja, hogy fényt derítsenek az esetleges bújtatott munkaviszonyra (pl. ha a kisadózónak csak egy partnere van). Évi 6 millió forintot meghaladó bevétel esetén pedig a kisadózó ki is kerülhet a speciális adózási körből, melyet a jogszabály 40%-os büntető adókulccsal is szankcionál.<br />
<br />
A kisadózó vállalkozásokkal együttműködő nagyobb cégeknek tehát most feladatuk, hogy kiszámolják, hogy az ilyen költségeik elérik-e az 1 millió forintot, és amennyiben igen, március 31-éig teljesíteniük kell bevallási kötelezettségüket.<br />
<div>
<br /></div>
<br /><div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-22819572255492167132014-02-25T11:13:00.000+01:002014-03-20T12:01:51.872+01:00Siklós Márta: Jóhiszemű adózók a NAV célkeresztjében<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjH3vhvBHJwzOwdV8pB-XpEBLDbh6sFi230CprC4c9PVyEvTFq7rjbye5t8eze1dBUlcINgbwEnxdbiY2AIKlORDs0XeZiSlx7txIAI49WZuutiEpblqF8J30yQhYB9b6gEfcXWYnCpoBD/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjH3vhvBHJwzOwdV8pB-XpEBLDbh6sFi230CprC4c9PVyEvTFq7rjbye5t8eze1dBUlcINgbwEnxdbiY2AIKlORDs0XeZiSlx7txIAI49WZuutiEpblqF8J30yQhYB9b6gEfcXWYnCpoBD/s1600/images.jpg" height="200" width="200" /></a>Ahogy azt a 2014. február 18-án közzétett adóhatósági ellenőrzési irányokról szóló közlemény is kiemeli,<br />
idén is az általános forgalmi adó lesz az adóhatósági ellenőrzések fókuszában. Ez az adónem valóban melegágya a visszaéléseknek, ugyanakkor sajnos az is igaz, hogy sokszor a jóhiszemű, akár hibátlan adóbevallást benyújtó adózók ügyleteit is megkérdőjelezi a hatóság. Mivel az értékesítési láncban résztvevő adóalanyok egymástól is függnek, a partner mulasztása vagy csalárdsága okán a becsületes fél is az adóhatóság célkeresztjébe kerülhet, különösen, ha jóhiszeműségét nem tudja alátámasztani - figyelmeztet Siklós Márta a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
Eltér azonban a bizonyítási teher a vásárlás és értékesítés esetén, ha például a formailag korrekt számla alapján a vevő érvényesíti adólevonási jogát, a rosszhiszeműség, a csalás bizonyítása az adóhatóság feladata. Ezzel szemben az értékesítés áfa-mentességének jogszerű alkalmazása kapcsán – miszerint a termék valóban elhagyta Magyarországot és meg is érkezett rendeltetési helyére – az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség. Áfa-mentesen értékesíthető ugyanis az a termék, amely elhagyja Magyarország területét, igazoltan egy másik tagállamba szállítják azt.<br />
<br />
A jóhiszemű adóalanyoknak a legnagyobb problémát határokon átnyúló értékesítési ügyletek jelentik, mivel az adóhatóság nem mindig fogadja el a kiszállításaik igazolására bemutatott dokumentumokat.<br />
A leggyakoribb és leginkább elfogadott bizonyíték a szállításról a CMR: a nemzetközi közúti árufuvarozási okmány. Azonban mivel ez csak azt tanúsítja, hogy az árut a feladó átadta a fuvarozónak, az adóhatóság sok esetben további bizonyítékokat vár az adóalanyoktól. Megoldást jelenthet a vevő/címzett CMR-re felvezetett átvételi nyilatkozata, de elfogadják a vevő által befogadott szállítólevelet, a teljesítési igazolást, a menetlevelet, GPS-adatokat, raktárbevételi elismervényt, hiteles közjegyzői, ügyvédi igazolásokat, postai, vasúti szállítás igazolását célzó bizonylatokat.<br />
<br />
Az adóhatóság azonban még ezután is mondhatja, hogy a körülményekből arra következtet, hogy nem szállították el az árut: például ha a cím vagy a címzett nem valós, és megvonja az eladótól az adómentességet. Ezt nem csupán a vonatkozó 27%-os áfa utólagos felszámításával, hanem akár további 50% (súlyos esetekben 200%) adóbírsággal és a jegybanki alapkamat kétszeresével számított késedelmi pótlékkal jár. Az adóhatóság szerint ugyanis a termékértékesítő akkor tett meg mindent, ha a számára elérhető minden körülményt ellenőrzött: a fuvarozó személyazonosságát, további vevői igazolásokat, mint például a raktári bevételi jegyzőkönyvet, vevői menetlevél fénymásolatát, és még vevői fuvarszervezés esetén is elszámoltatta a fuvarozót, sőt ellenőrizte a fuvareszköz rendszámának valódiságát is. Ezek azonban nem az eladó döntésétől függenek, a többi fél szívességből teszi ezt meg kérésére, valamint gyakran az üzleti titok határát súrolják. A rendszám ellenőrzésének követelménye pedig a közhatalmat nem gyakorló jogalanynak nem is áll módjában.<br />
<br />
A határon túli értékesítések esetében tehát nincs olyan adminisztráció, amit túlzásnak lehetne nevezni, ugyanakkor az eladónak saját érdekében minimum a rendeltetési helyen leigazolt CMR-t meg kell szereznie. A nagyobb biztonság érdekében azonban érdemes a fent felsoroltakból minél többfajta igazolást beszerezni, és például a fuvarokmányon feltüntetett rendszámot összevetni a ténylegesen megérkező, és az árut elszállító jármű rendszámával. Ha az adózók biztosra akarnak menni, akkor lehetőség szerint harmadik féllel fuvaroztassanak, mindenképpen kerüljék a magánhasználatú személygépjárművel való fuvarozást: ezt az adóhatóság nem szokta elfogadni.<br />
<br />
A vásárlók szerencsére sokkal könnyebb helyzetben vannak, ha igazolni akarják, hogy jogszerűen éltek adólevonási jogukkal, mivel ez esetben a bizonyítás a hatóságot terheli. Ennek ellenére is előfordul, hogy a NAV megkérdőjelezi ezt. Főszabály szerint az adólevonási jog annyiban illeti meg az adóalanyokat, amennyiben a beszerzett terméket, szolgáltatást saját adóköteles tevékenységük érdekében használják fel, és rendelkeznek nevükre kiállított, formailag helyes számlával.<br />
<br />
Természetesen nem vonható le az áfa, ha az ügylet valamely eleme, nem volt valóságos, például ha kiderül, hogy a vevő nem létező adóalanytól szerezte be az árut. Ezért az ügylet előtt a vevőnek ellenőriznie kell az eladó adószámának érvényességét a VIES rendszerben (Közösségi adószám-megerősítés, http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/?locale=hu). Annak érdekében, hogy egy későbbi hatósági vizsgálat során igazolni tudja jóhiszeműségét, jó, ha rendelkezik egy dátummal ellátott „print sceen”-nel az adószám ellenőrzés eredményéről.<br />
<br />
Ugyanakkor a vevőnek gyanakodnia kell, hogy partnere jogszerűtlenül értékesít, így ő maga sem lesz jogosult az adólevonásra, ha szokatlan telephelyről érkezik az áru, ha az eladó nem a profiljába tartozó terméket értékesít, az alkalmazott ár túlságosan alacsony, vagy ha kérdés esetén nem kap megnyugtató választ az áru eredetéről. Bizonyosan fiktív ügylettel áll szemben, amennyiben a számla alapján értékesített termék valójában nincs kapcsolatban a számlán megjelölt eladóval.<br />
<br />
A számla befogadójától azonban csak ésszerű mértékű gondosság várható el. Ellenőriznie kell partnere nyilvánosan hozzáférhető adatait, így nemcsak az eladó adóalanyiságát, hanem a tényleges működésére utaló tényeket is: például elérhető-e a cég, van-e honlapjuk. Az áru eredete kapcsán viszont kimondta az Európai Bíróság is, hogy az eladó eladójának ellenőrzése semmilyen körülmények között nem várható el a vevőtől. Így „pusztán” annak bizonyítása elegendő, hogy az árut a vevő a számlában megjelölt eladótól vásárolta, az, hogy az eladó honnan szerezte, a vevő szempontjából már irreleváns.<br />
<br />
Végül, de nem utolsó sorban – hangsúlyozza Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója – aki el akarja kerülni a büntetéseket, az figyeljen oda az apróságokra is: például a formailag helyes számlázásra, a számlakibocsátási határidőkre, a megfelelő árfolyamok alkalmazására, a teljesítéstípus helyes meghatározására (pl. az időszaki elszámolás), bevallási kötelezettség teljességére (pl. belföldi összesítő jelentés), időben történő adófizetésre.<br />
<br />
További információ és interjúkérelem: Kurucz Zsuzsa 70-601-8587 kurucz.zsuzsa@newsbreakers.hu<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhF9RHKB6iNvVbZxQYmGmoQmL-_a7EdRx0jHL13D_muH5W-Y52fkMLmAx_c0qzF6eX8FNZkd8G_6ont9D2ynq195bKeQjaYu_vRyJtKBEqZD07K1z8mfRGLvd7zochDtmHza-5WQmPOH8w9/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhF9RHKB6iNvVbZxQYmGmoQmL-_a7EdRx0jHL13D_muH5W-Y52fkMLmAx_c0qzF6eX8FNZkd8G_6ont9D2ynq195bKeQjaYu_vRyJtKBEqZD07K1z8mfRGLvd7zochDtmHza-5WQmPOH8w9/s1600/images.jpg" /></a></div>
<div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-9661118516611292142014-02-20T11:35:00.000+01:002014-03-20T12:05:47.304+01:00dr. Clamba Viktória - Kaizer Gabriella: Vigyázat, készül az adóhatóság!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWM6trvWJdZ2ts1BcwKVMzthl6mKha_kFri_E6V-Tw0sMhYmUOvXBZLDVPNX-X-DCIhdcEzPpC9HgzXDDHzooa5UT_1RSZsJUEiu6qaJgbTPwFxexIGuqWG5EZmK_Mol7meJHOPoj5Rxj9/s1600/ellenorzes.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWM6trvWJdZ2ts1BcwKVMzthl6mKha_kFri_E6V-Tw0sMhYmUOvXBZLDVPNX-X-DCIhdcEzPpC9HgzXDDHzooa5UT_1RSZsJUEiu6qaJgbTPwFxexIGuqWG5EZmK_Mol7meJHOPoj5Rxj9/s1600/ellenorzes.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
2014. február 18-án az adóhatóság honlapján közzétette az idei év ellenőrzési irányairól szóló tájékoztatóját. Ebből nemcsak az ellenőrzések tervezett területeiről, prioritásairól, hanem a leginkább célkeresztbe vett ágazatokról, adónemekről is értesülhetünk.<br />
<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
<h4>
A főbb ellenőrizendő ágazatok, tevékenységek:</h4>
• élelmiszer-nagykereskedelem (pl. cukor, zöldség, élőállat),<br />
• építészeti és mérnöki tevékenység,<br />
• éttermi és mozgó vendéglátás,<br />
• gépjárműipari tevékenység,<br />
• hús- és malomipar,<br />
• közúti áruszállítás,<br />
• munkaerő és immateriális javak kölcsönzése,<br />
• műszaki tanácsadás,<br />
• fémszerkezetgyártás,<br />
• reklámügynöki tevékenység,<br />
• személybiztonsági tevékenység.<br />
<br />
A fenti ágazatokon és tevékenységeken túl az adóhatóság további három kiemelt célt határozott meg az ellenőrzései keretein belül: kockázatkezelés, adatgyűjtés és valódiságvizsgálat, illetve bevallások utólagos ellenőrzése.<br />
<br />
<h4>
Kockázatkezelés</h4>
<br />
Kiemelten kockázatosnak minősíti az adóhatóság például azokat a társaságokat, amelyek<br />
- jogelőd nélkül alakultak,<br />
- székhelyét székhelyszolgáltató biztosítja, vagy azt gyakran változtatja,<br />
- külföldi ügyvezetővel rendelkeznek, akinek nincs Magyarországon bejelentett lakcíme,<br />
- ügyvezetője olyan magánszemély, aki korábban már felszámolással érintett, vagy adóhátralékot felhalmozó vagy egyszerűen fantomcéget vezetett,<br />
- bevallásainak benyújtási gyakorisága vagy értéknagysága jelentősen megváltozott.<br />
<br />
<h4>
Adatgyűjtés és valódiságvizsgálat</h4>
<br />
E területen a legfőbb cél, hogy a lehető legtöbb adóalany „kerüljön közvetlen kapcsolatba az adó- és vámhatósággal”, amihez a megszokott ellenőrzési módszereken (pl. árueredet-, számlaadás-, feketefoglalkoztatás vizsgálatán) kívül idén az online pénztárgépeket is segítségül hívják (pl. a forgalomszámláláshoz). A tájékoztató külön kiemeli, hogy az online pénztárgépek nem megfelelő üzemeltetése magasabb mulasztási bírságot vonhat maga után. <br />
<br />
Az adó, vám és bűnügyi szakterület, valamint az egyéb hatóságok (pl.: rendőrség, ÁNTSZ) együttműködése révén igyekeznek a bonyolult lánckereskedelmi kapcsolatokat is feltárni, az egyes gazdasági események valódiságát vizsgálni.<br />
<br />
<h4>
Bevallások utólagos ellenőrzése</h4>
<br />
Az adóhatósági revíziók több, mint 60%-a idén is a különböző adónemekben már benyújtott bevallások utólagos ellenőrzésére irányul.<br />
<br />
<h4>
ÁFA</h4>
<br />
Továbbra is az áfával kapcsolatos ügyek vizsgálata kapja majd a legnagyobb hangsúlyt 2014-ben. Várakozások szerint az összes adóhatósági elmarasztalás akár 90%-a is erre az adónemre juthat, ami nem csoda figyelembe véve a hazai magas adókulcsot. <br />
<br />
A bizonylatolást elmulasztó, illetve valótlan adatokat valló adóalanyok ellenőrzésén túl idén is számíthatnak a revizorokra az adó-visszaigénylő pozícióban levő adóalanyok a kiutalás előtt. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a csalárd értékesítési láncolatok, körhintacsalások, fiktív számlázások, számlagyárak felderítésére is.<br />
<br />
Az adóhatóság a nemzetközi együttműködéseknek (közös ellenőrzések, nemzetközi szervezetek bevonása stb.), illetve a különféle kontrolladat-szolgáltatásoknak köszönhetően nemcsak a belföldi, hanem a külföldi ügyletek valóságtartalmát is sikeresen ellenőrizheti már. A tavaly bevezetett belföldi összesítő jelentés is kontrolladatként szolgál az adóhatóság számára a bevallási adatok valódiságának ellenőrzéséhez, illetve az adókötelezettségüket esetlegesen elmulasztó adóalanyok kiszűréséhez.<br />
<br />
<h4>
TERMÉKDÍJ, CHIPS-ADÓ</h4>
<br />
A környezetvédelmi termékdíj és a népegészségügyi termékadó bejelentkezési és bevallási kötelezettségének, az egyes termékek helyes besorolásának, illetve a termékdíj-átvállalás jogszerűségének ellenőrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek az idén.<br />
<br />
<h4>
TÁRSASÁGI ADÓ</h4>
<br />
A társasági adót érintően az adóhatóság alapvető célja az adóalap védelme, amelynek keretében az adóalap csökkentésének jogosságát ellenőrzik. Ehhez kapcsolódóan a következő területeken várható fokozottabb ellenőrzés:<br />
- indokolatlanul elszámolt költségek és ráfordítások (pl.: elhatárolt veszteségek),<br />
- olyan ügyletek, amelyeknek a kedvezményezettjei külföldi kapcsolt vállalatok (tőke/profit kimentés), <br />
- adóalap módosító tételek (pl.: terven felüli értékcsökkenés, bírságok elszámolása, értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak kivezetése),<br />
- transzferárak kiemelt ellenőrzése (pl.: rövid lejáratú kölcsönökön alkalmazott kamatlábak, immateriális javak értékének vizsgálata),<br />
- agresszív adótervezés (pl.: nemzetközi vállalatstruktúrák valós gazdasági indokot szolgálnak-e),<br />
- társasági adóalapot, illetve innovációs járulékot csökkentő K+F tevékenységek vizsgálata,<br />
- beruházásnak minősülő tételek elszámolásának helytállósága, illetve a támogatások felhasználásának, szabályszerű igénybevételének ellenőrzése (pl.: fejlesztési adókedvezmény, látvány-csapatsport támogatása, kis- és középvállalkozások adókedvezményei),<br />
- feltételes adómegállapításban foglalt tények utólagos ellenőrzése,<br />
- számviteli rend és bizonylati figyelem vizsgálata,<br />
- szakképzési hozzájárulás jogszerű csökkentésének vizsgálata.<br />
<br />
<h4>
EGÉSZSÉG- ÉS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAPOT ILLETŐ BEVÉTELEK</h4>
<br />
Az adóhatóság kiemelten ellenőrzi a munkaerő-kölcsönző társaságokon keresztül alkalmazott munkavállalók foglalkoztatását, továbbá fokozott ellenőrzés várható a járulékokkal, szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos kedvezmények igénybevétele kapcsán is. Különösen a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, a 25 év alatti vagy az 55 év feletti foglalkoztatottak után, illetve a szabad vállalkozási övezetben érvényesített adókedvezmények érintettek.<br />
<br />
<h4>
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ</h4>
<br />
A személyi jövedelemadó vonatkozásában azok a magánszemélyek számolhatnak ellenőrzésre, akik jelentős kockázatú, vagy csőd-, illetve felszámolási eljárás alá kerülő társaságok tagjai, illetve akik indokolatlanul nagy összeget vettek fel egy társaság számlájáról és nem tudnak a felhasználással elszámolni. <br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]--><br />
<br />
<br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]--><div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-520634794281730640.post-14581102426983210272014-02-18T14:03:00.000+01:002014-03-20T12:07:41.038+01:00Adózásról érthetően a Millásreggelin<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSLt6_m7UzA91YaTu4TP4tTrdWJskjSX9DEyJGEn325qvcvxlNFskCj62uvEKxobRY4cUcbjN8KGofNZrmQ82DtPNkmof6dXqA6bRp6N3Cfrje2yJ6n6t22V5W_e0KHRybyzZOrLw-oN81/s1600/1_original.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSLt6_m7UzA91YaTu4TP4tTrdWJskjSX9DEyJGEn325qvcvxlNFskCj62uvEKxobRY4cUcbjN8KGofNZrmQ82DtPNkmof6dXqA6bRp6N3Cfrje2yJ6n6t22V5W_e0KHRybyzZOrLw-oN81/s1600/1_original.jpg" height="200" width="149" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Siklós Márta a Millásreggeli stúdiójában beszélt az adóellenőrzésekre való felkészülésről és az export áfával kapcsolatos döntés utáni teendőkről. A teljes műsor meghallgatható az alábbi linkre kattintva:<br />
<br />
<a href="http://millasreggeli.hu/8-9-ora-adozasrol-erthetoen/" target="_blank">Millásreggeli - Adózásról érthetően podcast 02.18</a><br />
<br /><div class="blogger-post-footer">adó</div>LeitnerLeitnerhttp://www.blogger.com/profile/05501073886447945183noreply@blogger.com0